<?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd='http://schemas.google.com/g/2005' xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126</id><updated>2011-07-07T22:58:41.776-07:00</updated><title type='text'>वदतु संस्कृतम्</title><subtitle type='html'>संस्कृते पद लालित्य् संस्कृते अर्थगौरवम्।
संस्कृते सकलं ज्ञान् संस्कृते किं न विद्यते।।</subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default?max-results=100'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>39</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>100</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-877388506908597794</id><published>2011-05-13T21:56:00.000-07:00</published><updated>2011-05-13T21:59:03.905-07:00</updated><title type='text'></title><content type='html'>सौ०का० शालिनी चि० बलराम विवाहावसरे&lt;br /&gt;              शुभकामना संदेशः&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  &gt; शालिनी च बलराम विवाह अनुबन्धम्।&lt;br /&gt;शुभं भवतु ॠषि कृत प्राचीन प्रबन्धम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;प्राचीन भारतीय ॠषियों द्वारा अनुप्रणीत सामाजिक प्रबन्धन के अनुसार शालिनी और बलराम का विवाह शुभ और कल्याण प्रद हो।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  &gt;भारतीय संस्कृत्यनुसारं शुचि षोडष संस्कारम्।&lt;br /&gt;श्रेष्ठाश्रमं गृहस्थ आश्रमं सदाचरण व्यवहारम्।&lt;br /&gt;सप्तपदी मैत्री कृतवन्तौ सप्त जन्म सम्बन्धम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;भारतीय संस्कृति में पवित्र सोलह संस्कार एवं चार आश्रमों की व्यवस्था देकर सदाचरण और सद्व्यवहार की प्रेरणा दी गई है। जिसमें गृहस्थ आश्रम को सर्व श्रेष्ठ माना गया है। इस आश्रम में प्रवेश करते समय सात परिक्रमा साथ साथ करके पति पत्नी सात जन्मों के संबन्ध तय करते हैं।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  &gt;मंगल कलशः मृत्तिका दीपं तोरण द्वार पुनीतम्।&lt;br /&gt;हरित्पत्र मण्डपाच्छदनं मन्त्रं मंगल गीतम्।&lt;br /&gt;शुभं हरिद्रा युक्त चन्दनं व्याप्तं दिव्य सुगन्धम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;विवाह समारोह में मंगल कलश मिट्टी के दिये पवित्र तोरण द्वार बनाकर हरे पत्तों से युक्त मण्डप के नीचे मन्त्रोच्चार और मधुर गीतों से वातावरण उल्लासमय हो गया है।शुभ हल्दी युक्त चन्दन की सुगन्ध सारे वातावरण में व्याप्त है।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  &gt;स्थितौ नव वर वधू मण्डपे नीत्वा निज जयमालाम्।&lt;br /&gt;राम जानकी वत् शोभेते जनकपुरी मिथिलायाम्।&lt;br /&gt;दृष्ट्वा संमनोहरं दृश्यं प्राप्नुवन्ति आनन्दम्।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;इस पवित्र मण्डप में अपने हाथों में जयमाला लिये खड़े ये नव युगल उसीतरह शोभित हो रहे हैं जैसे जनकपुरी मिथिला में राम और जानकी शोभायमान हैं। ऐंसे मनोहर दृश्य को देखकर समस्त एकत्रित बन्धु बान्धव आनन्दित हो रहे हैं।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  &gt;पितरौ प्रभा ओमप्रकाशः दुबे सकल परिवारम्।&lt;br /&gt;इष्टमित्र चातिथिभिर्सहितं प्रमुदति बारं बारम्।&lt;br /&gt;सर्वे कन्यादानं कृत्वा प्राप्नुवन्ति आनन्दम्।.।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;कन्या के माता पिता प्रभा ओमप्रकाशः दुबे का परिवार अपने इष्टमित्र और मेहमानों के साथ कन्यादान करके आनन्दित हो रहे हैं।&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  &gt; सर्वैषु दानेसु उत्तमं उक्तं कन्यादानम्।&lt;br /&gt;अन्यं दानं क्षणं क्षीयते धनमन्नं सम्मानम्।&lt;br /&gt;वरस्य पिता श्री रामनिवासः प्रहसति मन्दं मन्दम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;समस्त प्रकार के दानों में कन्यादान को श्रेष्ठ कहा गया है।क्यों कि अन्न धन आदि सभी दान बहुत शीघ्र समाप्त हो जाते हैं जबकि कन्यादान से कुल बढ़ता ही जाता है। इस प्रकार का श्रेष्ठ दान प्राप्त करके वर के पिता श्री रामनिवास  जी मन्द मन्द मुस्कुरा रहे हैं।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class="Apple-style-span"  &gt; खलु भवेत् नव युगल जीवने सत्यं ज्ञान प्रकाशः।&lt;br /&gt;वर्धयेन्नित्यं परस्परं प्रेम त्याग विश्वासः।&lt;br /&gt;काम क्रोध लोभ संमोहाः प्रमुच्येत् भव बन्धम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मैं भगवान से प्रार्थना करता हूँ कि इस नव दम्पति के जीवन में सत्य और ज्ञान का प्रकाश हो और हमेशा परस्पर प्रेम त्याग और विश्वास बढ़ता रहे। ये काम क्रोध लोभ मोह आदि बन्धनों से मुक्त होकर अपने जीवन का लक्ष्य प्राप्त करें।&lt;br /&gt;शुभाकांक्षी&lt;br /&gt;शास्त्री नित्यगोपाल कटारे&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-877388506908597794?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/877388506908597794/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=877388506908597794' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/877388506908597794'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/877388506908597794'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2011/05/blog-post.html' title=''/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-7854969502203760330</id><published>2009-11-01T10:14:00.000-08:00</published><updated>2009-11-01T10:18:10.067-08:00</updated><title type='text'>जयतु मध्यप्रदेशः</title><content type='html'>जयतु मध्यप्रदेशः&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;बुन्देलं च बघेलखण्डं निमाणं मालवादिनाम्।&lt;br /&gt;पवित्र भूमेर्जातः मध्यप्रदेशस्तु कथ्यते।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;परमाति विशालोऽयं प्रदेशो मध्यभारतः।&lt;br /&gt;कृष्णा उर्वरा भूमिः युक्तो वन खनिज सम्पदाभिः।।&lt;br /&gt;बहन्ति नर्मदा चम्बल नद्यः वेत्रवत्यादयः।&lt;br /&gt;स्थितौ प्रहरी इवारण्यौ सतपुड़ा विन्ध्याचलौ।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;भोजो विक्रमादित्यः अहिल्या दुर्गावती।&lt;br /&gt;आदर्शाः राजनयिकानां सत्य न्याय प्रजाप्रियाः&lt;br /&gt;भोपालमस्य राजधानी वनखण्ड परिवेष्टिता।&lt;br /&gt;विविधाः सांस्कृतिक केन्द्राः इन्दौरे च जबलपुरे।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;पचमढीव प्रकृति सौन्दर्यं खजुराहो इव कलाकृतिः।&lt;br /&gt;स्वर्गः पर्यटकानां कला सौन्दर्य ज्ञानिनाम्।।&lt;br /&gt;उज्जयिन्यां महाकालं सांची ओंकारेश्वरम्।&lt;br /&gt;मोक्षदः तीर्थ यात्रिभ्यः संमिलति कुम्भमेलकः।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;माखनलाल चतुर्वेदी परसाई हरिशंकरः।&lt;br /&gt;भवानीप्रसाद मिश्रश्च भूमिः साहित्यधर्मिणाम्।।&lt;br /&gt;शिवराजसिंह चौहानः नेतृत्वे मुख्यमन्त्रिणः&lt;br /&gt;विकासशीलः चाग्रसरः नित्यं उन्नति पथे।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;शास्त्री नित्यगोपाल कटारे&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-7854969502203760330?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/7854969502203760330/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=7854969502203760330' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/7854969502203760330'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/7854969502203760330'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2009/11/blog-post.html' title='जयतु मध्यप्रदेशः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-1190334836346309891</id><published>2008-06-16T07:36:00.000-07:00</published><updated>2008-06-18T10:53:06.719-07:00</updated><title type='text'>वेदमन्त्रपाठः</title><content type='html'>वेदमन्त्रपाठः&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/santosh_inklabi/vedapath.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;हरिः ॐ।। सहस्रशीर्षापुरुषः सहस्राक्षः सहस्रपात्। &lt;br /&gt;  सभूमिं सर्व्वतस्पृत्वात्यतिष्ठद्दशाङ्गुलम्।।१&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;पुरुषऽएवेदं सर्व्वंय्यद्भूतंय्यच्चभाव्यम्।&lt;br /&gt;उतामृतत्वस्येशानोयदन्नेनातिरोहति।।२&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;एतावानस्यमहिमातोज्ज्यायाँश्चपूरुषः &lt;br /&gt;पादोस्यव्विश्वाभूतानित्रिपादस्यामृतन्दिवि।।३&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;त्रिपादूर्ध्वऽउदैत्पुरुषः पादोस्येहाभवत्पुनः।&lt;br /&gt; ततोव्विष्ष्वङ्व्यक्रामत्त्साशनानशनेऽअभि।।४&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ततोव्विराडजायतव्विराजोऽअधिपूरुषः।&lt;br /&gt; सजातोअत्यरिच्यतपश्चाद्भूमिमथोपुरः।।५&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;तस्माद्यज्ञात्सर्व्वहुतःसम्भृतम्पृषदाज्यम्।&lt;br /&gt; पशूँस्ताँश्चक्रेव्वायव्यानारण्याग्ग्राम्याश्चये।।६&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;तस्माद्यज्ञात्सर्व्वहुतऽॠचः सामानि जज्ञिरे।&lt;br /&gt;छन्दां सिजज्ञिरेतस्माद्यजुस्तस्मादजायत।।७&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;तस्मादश्वाऽअजायन्तयेकेचोभयादतः।&lt;br /&gt;गावोहजज्ञिरेतस्मात्तसमाज्जाताऽअजावयः।।८&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;तंय्यज्ञम्बर्हिषिप्प्रौक्षन्न्पुरुषञ्जातमग्ग्रतः।&lt;br /&gt;तेनदेवाऽअयजन्तसाद्ध्या ॠषयश्चये।।९&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;यत्परुषंव्यदधुःकतिधाव्यकल्पयन् । &lt;br /&gt;मुखङ्किमस्यासीत्किम्बाहूकिमूरूपादाऽउच्च्येते।।१०&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;ब्राह्मणोस्यमुखमासीद्बाहूराजन्यः कृतः।&lt;br /&gt;ऊरूतदस्ययद्वैश्यःपद्भ्यां शूद्रोऽअजायत।।११&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;चन्द्रमामनसोजातश्चक्षोःसूर्योऽअजायत।&lt;br /&gt;श्श्रोत्राद्वायुश्श्चप्प्राणश्चमुखादग्निरजायत।।१२&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;नाभ्याऽआसीदन्तरिक्षं शीष्णोर्द्यौःसमवर्त्तत।&lt;br /&gt;पद्भ्याम्भूमिर्दिशःश्रोत्रांत्तथालोकाँ२ऽअकल्पयन्।।१३&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;यत्पुरुषेणहविषादेवायज्ञमतन्वत।&lt;br /&gt;व्वसन्तोऽस्यासीदाज्यंग्रीष्मऽइध्मःशरद्धविः।।१४&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;सप्तास्यासन्न्परिधयस्त्रिः सप्तसमिधःकृताः।&lt;br /&gt;देवायद्यज्ञन्तन्न्वानाऽअबध्नन्पुरुषम्पशुम्।।१५&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;यज्ञेनयज्ञमयजन्तदेवास्तानिधर्म्माणिप्प्रथमाण्यासन्।&lt;br /&gt;तेहनाकंमहिमानः सचन्तयत्रपूर्व्वेसाद्ध्याः सन्तिदेवाः।।१६&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;अद्भ्यः सम्भृतःपृथिव्यैरसाच्चव्विश्वकर्म्मणःसमवर्त्तताग्रे। &lt;br /&gt;तस्यत्त्वष्टाव्विदधद्रूपमेतितन्न्मर्त्यस्यदेवत्वमाजानमग्रे।।१७&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;व्वेदाहमेतम्पुरुषंम्महानतमादित्यवर्णन्तमसःपरस्तात्।&lt;br /&gt;तमेवव्विदित्त्वातिमृत्युमेति नान्यःपन्थाव्विद्यतेयनाय।।१८&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;प्रजापतिश्चरतिगर्ब्भेऽअन्तरजायमानोबहुधाव्विजायते।&lt;br /&gt;तस्ययोनिम्परिपश्यन्तिधीरास्तस्मिन्हतस्थुर्भुवनानिव्विश्वा।।१९&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;योदेवेब्भ्यऽआतपतियोदेवानाम्पुरोहितः।&lt;br /&gt;पूर्व्वोयोदेवेब्भयोजातोनमोरुचायब्राह्मये।।२०&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;रुचम्ब्राह्मञ्जनयन्तोदेवाऽअग्रेतदब्रुवन्।&lt;br /&gt;यस्त्वैवम्ब्राह्ञणोव्विद्यातस्यदेवाऽअसन्वशे।।२१&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;श्रीश्चतेलक्ष्मीश्चपत्क्न्यावहोरात्रेपार्श्वेनक्षत्राणिरूपमश्विनौव्व्यत्तम्।&lt;br /&gt;इष्णन्निषाणामुम्मऽइषाणसर्व्वलोकम्मऽइषाण।।&lt;/strong&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-1190334836346309891?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/1190334836346309891/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=1190334836346309891' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/1190334836346309891'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/1190334836346309891'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2008/06/blog-post.html' title='वेदमन्त्रपाठः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-2944332539920044983</id><published>2008-01-31T05:53:00.000-08:00</published><updated>2008-02-03T06:58:09.901-08:00</updated><title type='text'>भोजनव्यवहारः</title><content type='html'>&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/bhojanamvyav.wav"&gt;suniye&lt;/a&gt;रमेशः ॒  अम्ब! अम्ब! भवती किं करोति?&lt;br /&gt;अम्बा ॒  वत्स ! किं आवश्यकम्?&lt;br /&gt;रमेशः ॒  अरे ! महती बुभुक्षा अस्ति। शीघ्रं भोजनं ददातु।&lt;br /&gt;अम्बा ॒  भोजनं तु सिद्धं अस्ति़। सर्वान् शीघ्रं आह्वयतु।&lt;br /&gt;रमेशः  ॒ हे तात ! शीघ्रं आगच्छतु। भगिनि ! भवती अपि आगच्छतु।अम्बा भोजनं परिवेषयति।&lt;br /&gt;भगिनी ॒ अम्ब ! अद्य भोजने किं किं अस्ति?&lt;br /&gt;अम्बा ॒  अद्य भोजने ओदनं सूपः शाकं रोटिकाः पर्पटः पायसं च अस्ति।&lt;br /&gt;रमेशः ॒  कस्य व्यंजनं अस्ति?&lt;br /&gt;अम्बा ॒  आलुकं गोजिह्वयोः शाकं अस्ति।&lt;br /&gt;रमेशः ॒  अम्ब ! अद्य कः विशेषः ? किमर्थं पायसं निर्मितवती?&lt;br /&gt;अम्बा ॒  अद्य जन्माष्टमी अस्ति अतःपायसं कृतवती।&lt;br /&gt;पिता  ॒  कथं भोजन समये बहु भाषणं भवति? भोजनकाले भाषणं बिना भोजनं करणीयम्।&lt;br /&gt;भगिनी ॒ अम्ब ! शाकं बहु स्वादिष्टम् अस्ति।&lt;br /&gt;रमेशः ॒  अम्ब! सूपे लवणमेव नास्ति।&lt;br /&gt;अम्बा  ॒ अरे ! विस्मृतं ।लचणं स्वीकरोतु।चमसेन योजयतु।&lt;br /&gt;पिता  ॒  मम कृते आमरसं उपदंशं परिवेषयतु हरितमरीचिकां अपि ददातु।&lt;br /&gt;अम्बा  ॒  किं भोः भवान् बहु कटु खादति।अधिकं कटु खादनेन क्रोधः वर्धते।किंचदेव स्वीकरोतु।&lt;br /&gt;भगिनी  ॒ किंचित् तक्रं ददातु।&lt;br /&gt;अम्बा ॒  आम् स्वीकरोतु।सर्वे सावधानं भोजनं कुर्वन्तु।&lt;br /&gt;पिता ॒  भोजनं तु पर्याप्तं। जलं ददातु।&lt;br /&gt;अम्बा ॒  जलं तु भवतः चषके अस्ति।जलपात्रमपि समीपे अस्ति। भोजनानन्तरं सर्वे स्थालीम् अत्रैव स्थापयन्तु।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-2944332539920044983?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/2944332539920044983/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=2944332539920044983' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/2944332539920044983'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/2944332539920044983'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2008/01/blog-post.html' title='भोजनव्यवहारः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-8458633536546228472</id><published>2007-10-30T09:32:00.000-07:00</published><updated>2007-11-09T03:13:33.280-08:00</updated><title type='text'>संस्कृतसंभाषणम्</title><content type='html'>&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sambhashanam.wav"&gt;suniye&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;सुरेशः-- &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt;नमस्कारः नमो नमः कल्पने&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; ! नमस्कार कल्पना&lt;br /&gt;कल्पना --&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt; सुरेश ! नमस्कारः नमो नमः कथं अस्ति भवान् ?&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; सुरेश ! नमस्कार कैसे हैं आप ?&lt;br /&gt;सुरेशः-- &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt;सर्वं कुशल मंगलं अस्ति । भवती कथं अस्ति?&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; सब कुशल मंगल है आप कैसी हैं?&lt;br /&gt;कल्पना &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt;--अहमपि प्रसन्नास्मि।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; मैं भी प्रसन्न हूँ।&lt;br /&gt;सुरेशः--&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt; काचित् नवीना वार्ता ?&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; और कोई नया समाचार ?&lt;br /&gt;कल्पना --&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt; भवान् एव श्रावयतु।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; आप ही सुनाइये ।&lt;br /&gt;सुरेशः--&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt; इदानीम् बहु शैत्यं अस्ति&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; । इस समय बहुत ठण्ड है।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt;स्वल्पं चायं चलिष्यति?&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; थोड़ी चाय चलेगी ?&lt;br /&gt;कल्पना -- &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt;कथं न ? भवता सह अवश्यमेव चायं पातुमिक्ष्यामि।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;क्यों नहीं? आपके साथ जरूर चाय पीना चाहूँगी।&lt;br /&gt;सुरेशः--&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt; तर्हि आगच्छतु स्ल्पाहार गृहे गच्छाव&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; । तो आइये स्ल्पाहार गृह में चलें।&lt;br /&gt;कल्पना -&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;strong&gt; चलतु भवान्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; चलिये&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-8458633536546228472?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/8458633536546228472/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=8458633536546228472' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/8458633536546228472'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/8458633536546228472'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/10/blog-post.html' title='संस्कृतसंभाषणम्'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-3290142180907959483</id><published>2007-07-22T00:48:00.000-07:00</published><updated>2007-11-24T22:01:11.258-08:00</updated><title type='text'>परिचय</title><content type='html'>&lt;a href="http://3.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/RqMNPZVM-0I/AAAAAAAAAAk/F7XPKpc5dsg/s1600-h/katare-1.jpg"&gt;&lt;img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5089926562007808834" style="FLOAT: left; MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 358px; CURSOR: hand; HEIGHT: 210px" height="210" alt="" src="http://3.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/RqMNPZVM-0I/AAAAAAAAAAk/F7XPKpc5dsg/s320/katare-1.jpg" width="371" border="0" /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;br /&gt;शास्त्री &lt;/span&gt;नित्यगोपाल &lt;span class=""&gt;कटारे&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;जन्म &lt;/span&gt;: २६ मार्च १९५५ ई० (चैत्र शुक्ल तृतीया संवत २०१२)&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;जन्म स्थान&lt;/span&gt; : ग्राम टेकापार (गाडरवारा) जि० नरसिंहपुर (म।प्र.)&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;आत्मज &lt;/span&gt;: स्व० श्री रामचरण लाल कटारे&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;शिक्षा&lt;/span&gt; : वाराणसेय संस्कृत विश्व विद्यालय वाराणसी से व्याकरण 'शास्त्री` उपाधि; संस्कृत भूषण; संगीत विशारद।&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;प्रकाशन &lt;/span&gt;: विभिन्न पत्र-पत्रिकाओं में व्यंग्य लेख, कविता, नाटक आदि का हिन्दी एवं संस्कृत भाषा में अनवरत प्रकाशन।&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;प्रसारण &lt;/span&gt;: आकाशवाणी एवं दूरदर्शन के विभिन्न केन्द्रों से संस्कृत एवं हिन्दी कविताओं का प्रसारण।&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;कृतियाँ &lt;/span&gt;:&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; पञ्चगव्यम्&lt;/span&gt; (संस्कृत कविता संग्रह) &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;विपन्नबुद्धि उवाच&lt;/span&gt; (हिन्दी कविता संग्रह) &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;नेता महाभारतम्&lt;/span&gt; (संस्कृत व्यंग्य काव्य) &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;नालायक होने का सुख&lt;/span&gt; ( व्यंग्य संग्रह )&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;विशेष &lt;/span&gt;: हिन्दी एवं संस्कृत भाषा के अनेक स्तरीय साहित्यिक कार्यक्रमों का संचालन एवं काव्य पाठ । पन्द्रह साहित्यिक पुस्तकों का संपादन।&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;सम्प्रति &lt;/span&gt;: अध्यापन;_&lt;br /&gt;उच्चतर माध्यमिक विद्यालय एस.पी.एम. होशंगाबाद म.प्र. &lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;महासचिव शिव संकल्प साहित्य परिषद्, नर्मदापुरम् एवं मार्गदर्शक 'प्रखर` साहित्य संगीत संस्था भोपाल।&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;संपर्क&lt;/span&gt; : ई०डब्ल्यू एस०-६० हाउसिंग बोर्ड कॉलोनी होशंगाबाद पिन-४६१००(म०प्र०)&lt;/div&gt;&lt;div align="center"&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;दूरभाष-&lt;/span&gt; 07574-321200&lt;br /&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;चलितवाणी 9827624128&lt;br /&gt;e-mail- &lt;a href="mailto:katare_nityagopal@yahoo.co.in"&gt;katare_nityagopal@yahoo.co.in&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3333ff;"&gt;जालघर &lt;/span&gt;http://www.hindikonpal.blogspot.com&lt;br /&gt;&lt;a href="http://netamahabhartam.blogspot.com/"&gt;http://netamahabhartam.blogspot.com/&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.vipannabudhi.blogspot.com/"&gt;http://www.vipannabudhi.blogspot.com/&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-3290142180907959483?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/3290142180907959483/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=3290142180907959483' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/3290142180907959483'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/3290142180907959483'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/07/blog-post_22.html' title='परिचय'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><media:thumbnail xmlns:media='http://search.yahoo.com/mrss/' url='http://3.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/RqMNPZVM-0I/AAAAAAAAAAk/F7XPKpc5dsg/s72-c/katare-1.jpg' height='72' width='72'/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-8855760140238398315</id><published>2007-07-18T09:59:00.000-07:00</published><updated>2007-09-18T09:37:00.418-07:00</updated><title type='text'>संस्कृत मातु: आरती</title><content type='html'>&lt;em&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/aarati.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;ॐ जय संस्कृत मातः देवि! जय संस्कृत मातः&lt;br /&gt;नित्यं वयं भजामः त्वां सायं प्रातः।।ॐ &lt;span class=""&gt;&lt;span class=""&gt;जय.&lt;/span&gt;.&lt;/span&gt;..&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;देवास्तव महिमानं सर्व गीतवन्तः।&lt;br /&gt;कालिदास वाल्मीकिः व्यासादिक सन्ताः।।ॐ जय .....&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;पाणिनि कात्यायिन पतञ्जलिः मुनि सेवित चरणा।&lt;br /&gt;सन्धि समासालंकृता त्रयष्षष्ठि वर्णा।।ॐ जय ....&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;प्रत्ययोपसर्गावृत शोभितांगवस्त्रैः।&lt;br /&gt;नश्यति तिमिरान्धत्वं षट्कारक शस्त्रैः।।ॐ जय ....&lt;br /&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;त्वं सद् ज्ञान स्वरूपा त्वं भारत धात्री।&lt;br /&gt;कामधेनुरिव मातः सत्पदार्थ दात्री।।ॐ जय ....&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;यस्त्वामाराधयते किल पवित्र मनसा।&lt;br /&gt;लभते फलमभीप्सितं कर्मणा च वचसा।।ॐ जय ... &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;ॐ प्रणवस्य प्रभावं येनाप्यनुभूतम् ।&lt;br /&gt;अमृत पदमाप्नोति न पश्यति यमदूतम्।।ॐ जय ....&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;गायति नित्यगोपालः तव ध्यानं कृत्वा।&lt;br /&gt;अहर्निशं सेविष्ये जित्वाऽपि च मृत्वा।।ॐ जय ...&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-8855760140238398315?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/8855760140238398315/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=8855760140238398315' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/8855760140238398315'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/8855760140238398315'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/07/blog-post_18.html' title='संस्कृत मातु: आरती'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-6526321395931360901</id><published>2007-07-02T10:23:00.000-07:00</published><updated>2007-07-04T19:49:55.599-07:00</updated><title type='text'>अनुक्रमणिका</title><content type='html'>&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पठामि संस्कृतं नित्यं वदामि संस्कृतं सदा।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;गायामि संस्कृतं चैव वन्दे संस्कृत मातरम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post.html"&gt;संस्कृत भाषा के रहस्य&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/1.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/05/katare-video-clip.html"&gt;&lt;br /&gt;कटारे वीडियो क्लिप &lt;/a&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/lesson-second.html"&gt;&lt;br /&gt; &lt;/a&gt;&lt;a href="http://katarephoto.busythumbs.com/"&gt;शास्त्री नित्यगोपाल कटारे विभिन्न कार्यक्रमों में&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_01.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.anubhuti-hindi.org/kavi/s/shastrinityagopalkatare/Index.htm"&gt;अनुभूति में शास्त्री  &lt;/a&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;जी&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post.html"&gt;ॐ असतो मा सद्  &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117041018924992134.html"&gt;नर्मदा स्तुतिः&lt;/a&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117041018924992134.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025991275534604.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/05/blog-post_24.html"&gt;आगच्छ कृष्ण!&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025924904591675.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/03/blog-post.html"&gt;चर्पटपञ्जरिका&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025899435941770.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025886149443847.html"&gt;भर्तृहरि पद्यानि&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025289427659507.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/04/blog-post.html"&gt;&lt;br /&gt;शुभकामना संदेशः&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025274120196726.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117040991722188510.html"&gt;संस्कृत-लोकगीतम्।&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025274120196726.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117040957375974543.html"&gt;गजगामिनि &lt;/a&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025082601778879.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117040929834484654.html"&gt;प्रथमपतिगृहानुभवम्&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117017945694937722.html"&gt; &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_02.html"&gt;सौन्दर्यँ दशर्नम्&lt;/a&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_29.html"&gt;साहसे श्री वसति&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/05/blog-post.html"&gt;रजनी व्यतीता&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025103547802666.html"&gt;हिन्दी दिवसस्यावसरे &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_31.html"&gt;सूक्तयः सूक्तयः &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_30.html"&gt;प्रहेलिकाः&lt;/a&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/1.html"&gt;संस्कृत संभाषण अभ्यासः1&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/lesson-second.html"&gt;द्वितीयः पाठः( lesson second )&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_01.html"&gt;अनुवाद&lt;/a&gt;&lt;br /&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/lesson-second_12.html"&gt;तृतीयः पाठः&lt;/a&gt;&lt;br /&gt; &lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_10.html"&gt;नष्टा मन्दविसर्पिणी&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025991275534604.html"&gt;षष्ठी-विभक्ति&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025924904591675.html"&gt;त्याज्यं न धैर्यम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025899435941770.html"&gt;संहतिः कार्यसाधिका&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025289427659507.html"&gt;भारतस्य वरदपुत्रः स्वामी विवेकानन्दः&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025274120196726.html"&gt;मातुराज्ञा गरीयसी &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025274120196726.html"&gt;यक्ष-युधिष्ठिर-संवादः&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025082601778879.html"&gt;विचित्रः आशीर्वादः&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117017945694937722.html"&gt;प्रचलित संस्कृत-शब्दाः &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://katarephoto.busythumbs.com/"&gt;&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-6526321395931360901?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/6526321395931360901/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=6526321395931360901' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/6526321395931360901'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/6526321395931360901'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/07/blog-post.html' title='अनुक्रमणिका'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-5212047905285699038</id><published>2007-05-26T08:37:00.000-07:00</published><updated>2010-03-10T09:57:10.400-08:00</updated><title type='text'>कटारे वीडियो</title><content type='html'>&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=l2xlw4ZgoIE"&gt;लागे मंत्री पद नीको &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=vVQe4BItDjY"&gt;माधव मुरारे &lt;/a&gt;(कृष्ण स्तुति संस्कृत )&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=9UoKKkBnZIs"&gt;लालू बहुत खिजाबे &lt;/a&gt;( होली गीत )&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=N-tM9UVTUkg"&gt;मनमोहना बड़े झूटे ( होली गीत )&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=o_yaZViLnds"&gt;आगच्छ्न्तु नर्मदा तीरे &lt;/a&gt;( संस्कृत में नर्मदा स्तुति )&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=-PkRE_O9wgU"&gt;प्रेषितम न किंचित संदेशम हां गत: प्रियतम: विदेशम &lt;/a&gt;( संस्कृत लोकगीतम)&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=YlghDdP61EU"&gt;पंडित भवानी प्रसाद मिश्र की कविता गीतफरोश की संगीत मय प्रस्तुती &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=FVXZ6HEf28I"&gt;हे सखी पति गृह गमनम &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=zUd2Sf-AV3c"&gt;मत बिफर नरबदा मैया अब उतर नरबदा मैया &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=rPbbaM5MRVs"&gt;किया साली जी ने फोन &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=nyQhQGilIcI"&gt;अब गाँव चलो मोरे सैंयाँ &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=fWSN63z3Krw"&gt;भैयाजी स्तोत्रम &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=ysm0BF0-81U"&gt;संस्कृत गीतम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=WJY4do9-534"&gt;sarasvati vandana sanskrit men&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=R8MKCmdtYFI"&gt;sanskrit lokgeetam&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.youtube.com/watch?v=VVt29BnP6C8"&gt;संस्कृत व्याख्यान &lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-5212047905285699038?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/5212047905285699038/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=5212047905285699038' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/5212047905285699038'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/5212047905285699038'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/05/katare-video-clip.html' title='कटारे वीडियो'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-3248558477651637548</id><published>2007-05-24T22:20:00.000-07:00</published><updated>2007-05-24T23:21:03.700-07:00</updated><title type='text'>आगच्छ कृष्ण!</title><content type='html'>&lt;span style="font-size:85%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/hekrishna.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;हे कृष्ण माधव मुरारे राधा सखे हे हरे !&lt;br /&gt;आगच्छ मामुद्धराऽहं मग्नोस्मि भवसागरे।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;&lt;br /&gt;अभवत्तु धर्मस्य ग्लानिः अधर्मस्य जातं प्रभुत्वम्।&lt;br /&gt;खलु शास्त्रनीत्याश्च हानिः गतं संकटे मानवत्वम्।।&lt;br /&gt;गीता स्वकथनानुसारेण आगच्छ नटनागर हे!&lt;br /&gt;हे कृष्ण माधव मुरारे राधा सखे हे हरे !&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:85%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/svarthay.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;स्वार्थाय मिथ्यात्र प्रीतिः अपूर्णाऽक्षमा दण्डनीतिः।&lt;br /&gt;भ्रष्टाऽभवल्लोकरीतिः स्वैरंगता राजनीतिः ।।&lt;br /&gt;आगच्छ हे चक्रपाणे! नीत्वा सुदर्शनं करे।।&lt;br /&gt;हे कृष्ण माधव मुरारे राधा सखे हे हरे !&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;लुप्तं मधुर संगीतं बहु श्रूयते पाप गीतम्।&lt;br /&gt;ननु दृश्यते नग्नतैव गतं क्व विशिष्टं अतीतम्।।&lt;br /&gt;संस्थापनार्थं कलायाः आगच्छ मुरलीधर हे!&lt;br /&gt;हे कृष्ण माधव मुरारे राधा सखे हे हरे !&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;दधि दुग्ध तक्राण्यपेयं दुश्चूषकं बालप्रेयं ।&lt;br /&gt;पेप्सी द्रवं नंमधेयं सर्व प्रियं शितपेयं।।&lt;br /&gt;पञ्चामृत प्रिय गोपालं नवनीत चौरं भजे।&lt;br /&gt;हे कृष्ण माधव मुरारे राधा सखे हे हरे !&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-3248558477651637548?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/3248558477651637548/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=3248558477651637548' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/3248558477651637548'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/3248558477651637548'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/05/blog-post_24.html' title='आगच्छ कृष्ण!'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-399026992915033770</id><published>2007-05-22T11:23:00.000-07:00</published><updated>2007-05-24T21:46:48.168-07:00</updated><title type='text'>रजनी व्यतीता</title><content type='html'>&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/rajani.wav"&gt;http://www.geocities.com/shubham_katare/rajani.wav&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;रजनी व्यतीता &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;भवने सभीता .।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;एकाकिनी गृहे गहनान्धकारे&lt;br /&gt;मग्नाहमासम् क्लेशे अपारे&lt;br /&gt;निद्रां न नीता .।&lt;br /&gt;रजनी व्यतीता ।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;कामेन मुग्धा विरहाग्नि दग्धा&lt;br /&gt;रात्रिर्समस्ता शान्तिर्न लब्धा&lt;br /&gt;नयनाश्रु पीता।&lt;br /&gt;रजनी व्यतीता ।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;आगतो न कन्तः आगतो बसन्तः&lt;br /&gt;मम वेदनायाः दृश्यते न अन्तः&lt;br /&gt;युवता अतीता ।&lt;br /&gt;रजनी व्यतीता।।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-399026992915033770?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/399026992915033770/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=399026992915033770' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/399026992915033770'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/399026992915033770'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/05/blog-post.html' title='रजनी व्यतीता'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-5668515142865549242</id><published>2007-04-25T08:04:00.000-07:00</published><updated>2007-05-05T07:53:56.533-07:00</updated><title type='text'></title><content type='html'>&lt;a href="http://katarephoto.busythumbs.com/"&gt;शास्त्री नित्यगोपाल कटारे विभिन्न कार्यक्रमों में&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.anubhuti-hindi.org/kavi/s/shastrinityagopalkatare/Index.htm"&gt;अनुभूति में शास्त्री नित्यगोपाल कटारे&lt;/a&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-5668515142865549242?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/5668515142865549242/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=5668515142865549242' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/5668515142865549242'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/5668515142865549242'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/04/blog-post_25.html' title=''/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-4419037272112549576</id><published>2007-04-01T10:18:00.000-07:00</published><updated>2007-04-01T11:19:30.398-07:00</updated><title type='text'>सौ०का०  इला चि० अनुभव विवाहावसरे</title><content type='html'>सौ०का० &lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;इला&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; चि० &lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;अनुभव&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; विवाहावसरे शुभकामना संदेशः&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/anubhav.wav"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/anubhav.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अनुभव इला विवाह प्रणय अनुबन्धम्।&lt;br /&gt;शुभं भवतु ॠषि कृत प्राचीन प्रबन्धम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;प्राचीन भारतीय ॠषियों द्वारा अनुप्रणीत सामाजिक प्रबन्धन के अनुसार इला और अनुभव का विवाह शुभ और कल्याण प्रद हो।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/bharatiy.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;भारतीय संस्कृत्यनुसारं शुचि षोडष संस्कारम्।&lt;br /&gt;श्रेष्ठाश्रमं गृहस्थ आश्रमं सदाचरण व्यवहारम्।&lt;br /&gt;सप्तपदी मैत्री कृतवन्तौ सप्त जन्म सम्बन्धम्।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;भारतीय संस्कृति में पवित्र सोलह संस्कार एवं चार आश्रमों की व्यवस्था देकर सदाचरण और सद्व्यवहार की प्रेरणा दी गई है। जिसमें गृहस्थ आश्रम को सर्व श्रेष्ठ माना गया है। इस आश्रम में प्रवेश करते समय सात परिक्रमा साथ साथ करके पति पत्नी सात जन्मों के संबन्ध तय करते हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/magal.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;मंगल कलशः मृत्तिका दीपं तोरण द्वार पुनीतम्।&lt;br /&gt;हरित्पत्र मण्डपाच्छदनं मन्त्रं मंगल गीतम्।&lt;br /&gt;शुभं हरिद्रा युक्त चन्दनं व्याप्तं दिव्य सुगन्धम्।।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;विवाह समारोह में मंगल कलश मिट्टी के दिये पवित्र तोरण द्वार बनाकर हरे पत्तों से युक्त मण्डप के नीचे मन्त्रोच्चार और मधुर गीतों से वातावरण उल्लासमय हो गया है।शुभ हल्दी युक्त चन्दन की सुगन्ध सारे वातावरण में व्याप्त है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sthitau.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;स्थितौ नव वर वधू मण्डपे नीत्वा निज जयमालाम्।&lt;br /&gt;राम जानकी वत् शोभेते जनकपुरी मिथिलायाम्।&lt;br /&gt;दृष्ट्वा संमनोहरं दृश्यं प्राप्नुवन्ति आनन्दम्।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;इस पवित्र मण्डप में अपने हाथों में जयमाला लिये खड़े ये नव युगल उसीतरह शोभित हो रहे हैं जैसे जनकपुरी मिथिला में राम और जानकी शोभायमान हैं। ऐंसे मनोहर दृश्य को देखकर समस्त एकत्रित बन्धु बान्धव आनन्दित हो रहे हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/matapita.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;माता पिता प्रवीण पूर्णिमा सक्सेना परिवारम्।&lt;br /&gt;इष्टमित्र चातिथिभिर्सहितं प्रमुदति बारं बारम्।&lt;br /&gt;सर्वे कन्यादानं कृत्वा प्राप्नुवन्ति आनन्दम्।.।&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;कन्या के माता पिता श्रीमती पूर्णिमा एवं श्री प्रवीण सकसेना का परिवार अपने इष्टमित्र और मेहमानों के साथ कन्यादान करके आनन्दित हो रहे हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sarveshu.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सर्वैषु दानेसु उत्तमं उक्तं कन्यादानम्।&lt;br /&gt;अन्यं दानं क्षणं क्षीयते धनमन्नं सम्मानम्।&lt;br /&gt;वरस्य पिता श्री अनिलः शर्मा प्रहसति मन्दं मन्दम्।।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;समस्त प्रकार के दानों में कन्यादान को श्रेष्ठ कहा गया है।क्यों कि अन्न धन आदि सभी दान बहुत शीघ्र समाप्त हो जाते हैं जबकि कन्यादान से कुल बढ़ता ही जाता है। इस प्रकार का श्रेष्ठ दान प्राप्त करके वर के पिता श्री अनिल शर्मा जी मन्द मन्द मुस्कुरा रहे हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:78%;color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/khalu.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;खलु भवेत् नव युगल जीवने सत्यं ज्ञान प्रकाशः।&lt;br /&gt;वर्धयेन्नित्यं परस्परं प्रेम त्याग विश्वासः।&lt;br /&gt;काम क्रोध लोभ संमोहाः प्रमुच्येत् भव बन्धम्।।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;मैं भगवान से प्रार्थना करता हूँ कि इस नव दम्पति के जीवन में सत्य और ज्ञान का प्रकाश हो और हमेशा परस्पर प्रेम त्याग और विश्वास बढ़ता रहे। ये काम क्रोध लोभ मोह आदि बन्धनों से मुक्त होकर अपने जीवन का लक्ष्य प्राप्त करें।&lt;br /&gt;शुभाकांक्षी&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;शास्त्री नित्यगोपाल कटारे&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-4419037272112549576?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/4419037272112549576/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=4419037272112549576' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/4419037272112549576'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/4419037272112549576'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/04/blog-post.html' title='सौ०का०  इला चि० अनुभव विवाहावसरे'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-2965571561343270365</id><published>2007-03-04T02:31:00.000-08:00</published><updated>2007-03-12T11:10:54.805-07:00</updated><title type='text'>चर्पटपञ्जरिका</title><content type='html'>&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;&lt;strong&gt;आद्य शंकराचार्य कृत चर्पटपञ्जरिका&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/bhajago--.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;भज गोविन्दं भज गोविन्दं गोविन्दं भज मूढमते।&lt;br /&gt;प्राप्ते सन्निहते मरणे नहि नहि रक्षति डुकृञ् करणे।।१ &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/balstavat.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;बालस्तावत् क्रीडासक्तस्तरुणस्तावत्तरुणीरक्तः। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;वृद्धस्तावच्चिन्तामग्नः पारे ब्रह्मणि कोऽपि न लग्नः।।२&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;br /&gt;अंगं गलितं पलितं मुण्डं दशन विहीनं जातं तुण्डम् ।&lt;br /&gt;वृद्धो याति गृहीत्वा दण्डं तदपि न मुञ्चत्याशापिण्डम्।।3 &lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;span style="font-size:100%;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/punrapija.wav"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/punrapija.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पुनरपि जननं पुनरपि मरणं पुनरपि जननी जठरे शयनम्।&lt;br /&gt;इह संसारे खलु दुस्तारे कृपयाऽपारे पाहि मुरारे।।४&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;दिनमपि रजनी सायं प्रातः शिशिर वसन्तौ पुनरायातौ।&lt;br /&gt;कालः क्रीडति गच्छत्यायुस्तदपि न मुञ्चत्याशावायुः।।५&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/jatilo.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;जटिलो मुण्डी लुञ्चित केशः काषायाम्बर बहुकृत वेशः।&lt;br /&gt;पशयन्नपि च न पश्यति लोकः उदर निमित्तं बहु कृत वेशः।।६&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;वयसि गते कः काम विकारः शुष्के नीरे कः कासारः।&lt;br /&gt;क्षीणे वित्ते कः परिवारः ज्ञाते तत्वे कः संसारः।।७&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/agrevanhi.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;अग्रे वह्निः पृष्ठे भानू रात्रौ चिबुक समर्पितजानुः।&lt;br /&gt;करतल भिक्षा तरुतलवासः तदपि न मुञ्चत्याशापाशः।।८&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;यावत् वित्तोपार्जनसक्तस्तावन् निजपरिवारे रक्तः।&lt;br /&gt;पश्चाज्जर्जर भूते देहे वार्ता कोऽपि न पृच्छति गेहे।।९&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/rathya.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;रथ्याकर्पट विरिचित कन्थः पुण्यापुण्य विवर्जित पन्थः।&lt;br /&gt;न त्वं नाहं नायं लोकः तदपि किमर्थं क्रियते शोकः।।१०&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;नारीस्तन भर जघन निवेशं मिथ्या माया मोहावेशम्।&lt;br /&gt;एतन्मांस वसादि विकारं मनसि विचारय वारंवारम्।।११&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/geyayam.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;गेयं गीता नाम सहस्रं ध्येयं श्रीपति रूपमजस्रम्।&lt;br /&gt;नेयं सज्जन संगे चित्तं देयं दीनजनाय च वित्तम्।।१२&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;भगवद्गीता किञ्चिद्धीता गंगा जल लव कणिका पीता।&lt;br /&gt;येनाकारि मुरारेरर्चा तस्य यमः किं कुरुते चर्चाम्।।१३&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/koham.wav"&gt;&lt;span style="color:#000000;"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#000000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;कोऽहं कस्त्वं कुत आयातः का मे जननी को मे तातः।&lt;br /&gt;इति परिभावय सर्वमसारं विश्वं त्यक्त्वा स्वप्नविचारम्।।१४&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;का ते कान्ता कस्ते पुत्रः संसारोऽयमतीव विचित्रः।&lt;br /&gt;कस्य त्वं वा कुत आयातः तत्वं चिन्तय तदिदं भ्रातः।।१५&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;सुर तटिनी तरु मूल निवासः शय्याभूतल मजिनं वासः।&lt;br /&gt;सर्व परिग्रह भोगत्यागः कस्य सुखं न करोति विरागः।।१६&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:100%;color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kurute.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;कुरुते गंगा सागर गमनं व्रतपरिपालनमथवा दानम्।&lt;br /&gt;ज्ञानविहीने सर्वमतेन मुक्तिर्न भवति जन्म शतेन ।।१७&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-2965571561343270365?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/2965571561343270365/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=2965571561343270365' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/2965571561343270365'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/2965571561343270365'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/03/blog-post.html' title='चर्पटपञ्जरिका'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-3302882036169298797</id><published>2007-02-12T09:41:00.000-08:00</published><updated>2007-02-15T03:55:26.819-08:00</updated><title type='text'>तृतीयः पाठः</title><content type='html'>तृतीयः पाठः ( Third Lesson ) Quote of the day&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;चलं चित्तं चलं वित्तं चलेयौवनजीविते।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;अतीव चंचलं सर्वं कीर्तिः एका हि निश्चला।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;Consciousness is not stable, Finances are not stable,  Youthfulness also goes after sometime.  Everything is unstable, except your name and fame.&lt;br /&gt;लङ् लकार (भूतकाल) ( Past Tense )&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;अगच्छत् &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;अगच्छताम् &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;अगच्छन्&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;अगच्छः अगच्छतम अगच्छत&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;अगच्छम् &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;अगच्छाव &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;अगच्छाम&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;इदानीम् वयं क्त्वा ल्यप् च प्रत्ययोः प्रयोगं कृत्वा भुतकालिक वाक्यरचनाः कुर्मः।यदा वयं एकां क्रियां कृत्वा अन्यामपि क्रियां कुर्मः तदा प्रथमायां क्रियायां क्त्वा प्रत्ययस्य प्रयोगःभवति।यथा- क्त्वा&lt;br /&gt;Here we will make use of Layprr and Pratyaa in Bhootkaal ( Past Tense ) and try to make sentenses. When we do kriya ( act of doing something ) at that time karm of that kriyaa would come under Pratham Kriyaa&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;गत्वा&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; = जाकर = after going&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;खादित्वा=&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; खाकर = after eating&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पीत्वा &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;= पीकर = after drinking&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;हँसित्वा&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; = हँसकर = after laughing&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;भूत्वा &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;= होकर = after happening&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;पठित्वा&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; =पढकर = after reading&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;लिखित्वा&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;=लिखकर = after writing&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;स्थित्वा&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; = बैठकर = after sitting&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;दत्वा&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; = देकर = after watching/ or looking )&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;नीत्वा&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; = लेकर after taking/ or accepting&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;दृष्ट्वा &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;= देखकर after giving&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;उक्त्वा &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;= कहकर = after speaking&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ज्ञात्वा &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;=जानकर = after knowing&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कृत्वा &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;= करके = after doing ( or after finishing )&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;यत्र क्रियायां उपसर्गःविद्यते तत्र क्त्वा प्रत्ययस्य स्थाने ल्यप्प्रत्ययस्य प्रयोगः भवति।यथा&lt;/span&gt;--&lt;br /&gt;when we need to use Upsarrg with kriyaa at that time instead of using Pratyaa with kriya, we have to use Layprr ( usage is as under written)&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;आगत्य &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;= आकर = after comming&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;उत्थाय &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;=उठकर = after standing up or waking up&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;निर्गत्य&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; = निकलकर = after comming out&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;उपकृत्य&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; = उपकार करके = after doing favour&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;विहस्य&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; = हँसकर = after laughing&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;विलिख्य&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; = -लिखकर after writing&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;आदाय &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;= लेकर = after accepting/taking&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;सम्प्राप्य =&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; प्राप्त करके = after gaining&lt;br /&gt;यथा&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;--गोपालः भोजनं कृत्वा विद्यालयं अगच्छत्। &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;गोपालभोजन करके विद्यालय गया।&lt;br /&gt;Gopal, after having meal, went to school.&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;गोपालः गृहम् आगत्य भोजनं अकरोत् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;गोपाल ने घर आकर भोजन किया।&lt;br /&gt;After he arrived home, Gopal ate some food.&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;छात्राः पाठं पठित्वा अलिखन्। &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;छात्रों ने पाठ पढकर लिखा।&lt;br /&gt;Students did their class-work. orStudents wrote their lessons&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;बालकाः विद्यालये स्थित्वा अपठन् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;बालकों ने विद्यालय में बैठकर पढा।&lt;br /&gt;Boys learnt their lesson in school&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;बालकाः उत्थाय गृहं अगच्छन्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;बालक उठकर घर गये।&lt;br /&gt;Boys stood up and went to home&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;अहं पुस्तकं नीत्वा उद्यानं अगच्छम्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मैं पुस्तक लेकर उद्यान गया।&lt;br /&gt;took my book with me in garden&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;एतत् उक्त्वा माला अगच्छत्&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt; ।&lt;br /&gt;यह कहकर माला गयी।&lt;br /&gt;after saying this, Mala, left the place&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;एतत् ज्ञात्वा सा अति प्रसन्ना अभवत्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;यह जानकर वह अत्यन्त प्रसन्न हुई।&lt;br /&gt;After hearing this she was so happy&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;सः जलं पीत्वा अधावत् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;वह पानी पीकर दौडा।&lt;br /&gt;He ran after drinking water&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;शिष्याः ज्ञानं सम्प्राप्य स्वगृहं अगच्छन्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;शिष्य ज्ञान प्राप्त करके अपने घर गये।&lt;br /&gt;After learning thier lessons, students left for their homes.&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;गुरुः उपदेशं दत्वा अपृच्छत् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;गुरु ने उपदेश देकर पूछा।&lt;br /&gt;After telling the moral, the teacher asked.&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;राजा राज्यं परित्यज्य वनं अगच्छत्। &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;राजा राज्य छोडकर वनको गया।&lt;br /&gt;King left his kingdon and went to forest.&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;सा माम् दृष्टवा विहस्य च अगच्छत्। &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मुझे देखकर हँसकर चली गयी।&lt;br /&gt;She looked at me, smilled and left&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;अहं फलं खादित्वा जलम अपिबम् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मैंने फल खाकर पानी पिया।&lt;br /&gt;After fruits, I had water&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-3302882036169298797?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/3302882036169298797/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=3302882036169298797' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/3302882036169298797'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/3302882036169298797'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/lesson-second_12.html' title='तृतीयः पाठः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-8296947228589592147</id><published>2007-02-10T20:45:00.000-08:00</published><updated>2007-02-11T03:52:11.122-08:00</updated><title type='text'>नष्टा मन्दविसर्पिणी</title><content type='html'>&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/nashtah.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/nashtah.wav"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;नष्टा मन्दविसर्पिणी&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पुरा कश्चिदेकः महाराजः आसीत्। रस्य शय्यायां मन्दविसर्पिणी नाम यूका वसति स्म़ सा यूका महाराजस्य रक्तम् आस्वादयन्ती सुखेन जीवति स्म। एकदा अग्निमुखः नाम कश्चित् मत्कुणः तां शय्यां आगतवान् । तं दृष्ट्वा मन्दविसर्पिणी उक्तवती ,,भो मत्कुण ! भवान् किमर्थं अत्र आगतवान्? भवता अत्र न स्थातव्यम्। शीघ्रमेव इतः गच्छतु ,, इति ।&lt;br /&gt;तदा अग्निमुखः उक्तवान् ,, आर्ये ! अहं बहुजनानां रक्तम् आस्वादितवान् । परन्तु कुत्रापि मधुरं रक्तं न लब्धम्।भवती अनुमति ददाति चेत् एतस्य महाराजस्य मधरं रक्तं पीत्वा मम जीवनं सार्थकं करोमि ,,इति ।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/mandsarpini.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;मन्दसर्पिणी उक्तवती ,, भोः अग्निमुख ! अहम् अनुमतिं ददामि .। परन्तु महाराजः यदा निद्रावशः भवति तदा अहं प्रथमं तस्य रक्तं पिबामि । तदनन्तरम् एव भवता रक्तं पातव्यम् । त्वरा न करणीया इति । अस्तु अहं तथैव करोमि इति अग्निमुखः अंगीकृतवान् ।&lt;br /&gt;कश्चित् कालानन्तरं महाराजः तत्र आगतवान् शय्यायां सुप्तवान् च । महाराजस्य इतोऽपि निद्रा न आगता आसीत् ।तदानीमेव जिह्वाचापालं निरोद्धुम् असमर्थः उत्थितवान् । सेवकान् आज्ञापितवान् ,, भोः सेवकाः ! शय्यायां किमस्ति ? इति शीघ्रमेव पश्यन्तु ।&lt;br /&gt;सर्व अपि सेवकाः सर्वाणि शय्या वस्त्राणि परिशीलितवन्तः । अत्रान्तरे मत्कुणः मञ्चस्य रन्ध्रे प्रविष्टवान् । सेवकाः वस्त्र मध्ये स्थितां मन्दसर्पिणीं दृध्टवन्तः मारितवन्तः च ।&lt;br /&gt;एवं दुष्टाय मत्कुणाय आश्रयदानेन मन्दसर्पिणी स्वयं नष्टा । अतः दुष्टेभ्यः आश्रयः न दातव्यः ।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-8296947228589592147?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/8296947228589592147/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=8296947228589592147' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/8296947228589592147'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/8296947228589592147'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_10.html' title='नष्टा मन्दविसर्पिणी'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117041018924992134</id><published>2007-02-02T01:53:00.000-08:00</published><updated>2007-02-04T04:19:23.670-08:00</updated><title type='text'>नर्मदा स्तुतिः</title><content type='html'>&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/aagachchhantu.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;आगच्छन्तु नर्मदा तीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;कलकल कलिलं प्रवहति सलिलं&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;कुरु आचमनं सुधी रे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;दृष्टा तट सौन्दर्यमनुपमं अवगाहन्तु सुनीरे&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;सद्यः स्नात्वा जलं पिबन्तु वसति न रोगः शरीरे।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;आगच्छन्तु नर्मदा तीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;मन्त्रोच्चरितं ज्वलितं दीपं घण्टा ध्वनि प्राचीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;मुनि तपलग्नाः ध्यान निमग्नाः उत्तर दक्षिण तीरे।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;आगच्छन्तु नर्मदा तीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/balah.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;बालः पीनः कटि कोपीनः जलयुत्पतति गंभीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;जल यानान्युद्दोलयन्त्युपरि चपले चलित समीरे।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;आगच्छन्तु नर्मदा तीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;गुरुकुल बालाः पठन्ति वेदान् एकस्वरे गंभीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;रक्षयन्ति नः संस्कृतिमार्यम् निवसन्तस्तु कुटीरे।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;आगच्छन्तु नर्मदा तीरे।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;शास्त्री नित्यगोपाल कटारे&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117041018924992134?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117041018924992134/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117041018924992134' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117041018924992134'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117041018924992134'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117041018924992134.html' title='नर्मदा स्तुतिः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117040991722188510</id><published>2007-02-02T01:46:00.000-08:00</published><updated>2007-02-02T01:51:57.226-08:00</updated><title type='text'>संस्कृत-लोकगीतम्।</title><content type='html'>संस्कृत-लोकगीतम्।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#330000;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/preshitam.wav"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#330000;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt; &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; प्रेषितं न किञ्चित् सन्देशम् &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; हा गतः प्रियतमः विदेशम्।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; खण्डितं तु सप्तपञ्च वचनानुबन्धं&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;  कस्यचिदागच्छति षडयन्त्रस्यगन्धं।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; दृश्यते ह्रदि अपरा प्रवेशम् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; हा गतः प्रियतमः विदेशम्।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; रोचते न तेन बिना शुष्क शुष्क दिवसः&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; निशा भवति भयावहा क्रमश;क्रमशः&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;कष्टकरं सर्वं परिवेशम्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;हा गतः प्रियतमः विदेशम्।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#330000;"&gt;&lt;strong&gt; &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/shruyate.wav"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#330000;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt; &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; श्रूयते तु अहर्निशं स्वासुः अपशब्दं &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;  दैनिकोपियोगि वस्तु अस्ति नोपलब्धं&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; रोचते न स्वशुरोपदेशम् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; हा गतः प्रियतमः विदेशम्।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;वैरी प्रत्यागतॊ न भवति एक-मासः&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; आगतं न पत्रं न कृतं दूरभाषः&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; प्रेषितं च नैव धनादेशम्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;हा गतः प्रियतमः विदेशम्।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;न जानेप्यहं तेन त्यक्ता किमर्थम् &lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; अधुनाहं थकितास्मि पथ दर्शं-दर्शं&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; किमर्थं ददाति ह्रदय क्लेशम्।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt; हा गतः प्रियतमः विदेशम्।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117040991722188510?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117040991722188510/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117040991722188510' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040991722188510'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040991722188510'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117040991722188510.html' title='संस्कृत-लोकगीतम्।'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117040957375974543</id><published>2007-02-02T01:42:00.000-08:00</published><updated>2007-03-12T21:12:04.725-07:00</updated><title type='text'>गजगामिनि</title><content type='html'>&lt;span style="color:#000000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/gachchhasi.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;गच्छसि कुत्र अरी गजगामिनि ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;हँससि किमर्थं त्वं माम दृष्ट्वा ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;तिष्ठ क्षणं हे कामिनि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/marge.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;मार्गे चलसि सर्वतः पश्यसि ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;हे घनविद्युद्दामिनि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;खण्ड-खण्डितं पण्डित हृदयं&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;मममन-अन्तर्यामिनि।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;गच्छसि कुत्र अरी गजगामिनि ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/svatmanam.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;स्वात्मानं पश्यन्त्यादर्शे ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;लज्जास्मित-गौरांगिनि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अधोमुखी विलोकयसि धरणीं ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;निजस्वरूप-अभिमानिनि।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;गच्छसि कुत्र अरी गजगामिनि ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kathayasi.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;कथयसि कथं न किं कामयसे, &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;हे भावी-गृहस्वामिनि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;शीघ्रं कुरु हर मम परितापं ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;कामज्वर-अपहारिणि।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;गच्छसि कुत्र अरी गजगामिनि ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/helaghu.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;हे लघु वस्त्रे हे नयनास्त्रे ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;हे मम मनोविलासिनि।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;मा कुरु वक्र-दृष्टि-प्रक्षेपं&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;भो भो मारुति-वाहिनि।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;गच्छसि कुत्र अरी गजगामिनि&lt;/span&gt; ।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117040957375974543?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117040957375974543/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117040957375974543' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040957375974543'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040957375974543'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117040957375974543.html' title='गजगामिनि'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117040929834484654</id><published>2007-02-02T01:30:00.000-08:00</published><updated>2007-02-02T01:43:06.626-08:00</updated><title type='text'>प्रथमपतिगृहानुभवम्</title><content type='html'>&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;प्रथमपतिगृहानुभवम् &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/patigriha.wav"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  हे सखि पतिगृहगमनं प्रथमसुखदमपि&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;                                        किंत्वतिक्लिष्टं री।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  परितो नूतन वातावरणे  वासम्&lt;br /&gt;                                        कार्यविशिष्टं री।। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/vadane.wav"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;    वदने सति अवरुद्धति कण्ठं&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;       दिवसे अवगुण्ठनमाकण्ठं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;      केवलमार्य त्यक्त्वा तत्र किंञ्चिदपि&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;                  मया न दृष्टं री।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/vansh.wav"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;वंश पुरातन प्रथानुसरणं&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; नित्यं मर्यादितमाचरणं।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; परिजन सकल भिन्न निर्देश पालने&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;              प्रभवति कष्टं री।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/bhartuh.wav"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; भर्तुर्पितरौ भगिनी भ्राता&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;खलु प्रत्येकः क्लेश विधाता।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सहसा प्रियतममुखं विलोक्यतु सर्वं &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  कष्ट विनिष्टं री।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/abhavat.wav"&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अभवत् कठिनं दिवावसानम्  &lt;br /&gt;बहु प्रतीक्षितं रजन्यागमनम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  लज्जया किञ्च कथं कथयानि विशिष्ट&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;      प्रणयपरिशिष्टं री।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;:: नित्यगोपाल कटारे ::&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117040929834484654?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117040929834484654/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117040929834484654' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040929834484654'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040929834484654'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_117040929834484654.html' title='प्रथमपतिगृहानुभवम्'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117040862532201670</id><published>2007-02-02T01:23:00.000-08:00</published><updated>2007-02-02T01:30:25.333-08:00</updated><title type='text'>सौन्दर्यँ दशर्नम्</title><content type='html'>सौन्दर्यँ दशर्नम्&lt;br /&gt;     &lt;a href="http://www.geocities.com/katare_nityagopal/saundaryam.mp3"&gt;CLick here to Listen = Suniye&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;  &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; वैभवं कामये न धनं कामये&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;   केवलं कामिनी दर्शनं कामये&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;   सृष्टि कार्येण तुष्टोस्म्यहं यद्यपि&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;   चापि सौन्दर्य संवर्धनं कामये।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;               रेलयाने स्थिता उच्च शयनासने&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;              मुक्त केशांगना अस्त व्यस्तासने&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;              शोभिता तत्र सर्वांग आन्दोलिता&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;             अनवरत यान परिचालनं कामये।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;        &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kamini-1.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;           &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; सैव मिलिता सड़क परिवहन वाहने&lt;br /&gt;              पंक्ति बद्धाः वयं यात्रि संमर्दने&lt;br /&gt;                 मम समक्षे स्थिता श्रोणि वक्षोन्नता&lt;br /&gt;                       अप्रयासांग स्पर्शनं कामये।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;      &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kamini-2.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सैव दृष्टा मया अद्य नद्यास्तटे&lt;br /&gt;सा जलान्निर्गता भाति क्लेदित पटे&lt;br /&gt;दृश्यते यादृशा शाटिकालिंगिता&lt;br /&gt;तादृशम् एव आलिंगनं कामये।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;       &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kamini-3.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;       &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  एकदा मध्य नगरे स्थिते उपवने&lt;br /&gt;             अर्धकेशामपश्यम् लता मण्डपे&lt;br /&gt;               आंग्ल श्वानेन सह खेलयन्ती तदा&lt;br /&gt;                अहमपि श्वानवत् क्रीडनं कामये।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kamini5.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;नित्य पश्याम्यहं हाटके परिभ्रमन्ती&lt;br /&gt;लिपिष्टकाधरोष्ठी कटाक्ष चालयन्ती&lt;br /&gt;मनोहारिणीं मारुति गामिनीम्&lt;br /&gt;अंग प्रत्यंग आघातनं कामये।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;                    &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kamini4.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;            &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; स्कूटी यानेन गच्छति स्वकार्यालयं&lt;br /&gt;               अस्ति मार्गे वृहद् गत्यवरोधक&lt;br /&gt;                दृश्यते कूर्दयन् वक्ष पक्षी द्वयं&lt;br /&gt;                पथिषु सर्वत्र अवरोधकम् कामये।&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;: शास्त्री नित्यगोपाल कटारे :&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117040862532201670?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117040862532201670/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117040862532201670' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040862532201670'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040862532201670'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_02.html' title='सौन्दर्यँ दशर्नम्'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117040817204019720</id><published>2007-02-02T01:06:00.000-08:00</published><updated>2007-02-04T04:26:20.290-08:00</updated><title type='text'>द्वितीयः पाठः( lesson second )</title><content type='html'>द्वितीयः पाठः( lesson second )&lt;br /&gt;पठ धातु लृट लकार ) (भविष्य काल))( future tense )&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/katare_nityagopal/sound.htm"&gt;http://www.geocities.com/katare_nityagopal/sound.htm&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पठिष्यति &lt;/span&gt;पठिष्यतः &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पठिष्यन्ति&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पठिष्यसि पठिष्यथः पठिष्यथ&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पठिष्यामि &lt;/span&gt;पठिष्यावः &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पठिष्यामः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;आइये कुछ अव्ययों का प्रयोगकरते हुए वाक्य निर्माण करें। ( lets try to make few sentences )&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;यत्र &lt;/span&gt;= जहां = where ( eg. where there is a will.... there is a way )&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;तत्र&lt;/span&gt; = वहां there&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;कुत्र ?=&lt;/span&gt; कहां? = where ? ( where are you going )&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अत्र &lt;/span&gt;= यहां = here ( where is your pencil.... ans :- here it is )&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एकत्र &lt;/span&gt;= एक जगह = at one place&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सर्वत्र&lt;/span&gt; = सब जगह = every where&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अन्यत्र &lt;/span&gt;= अन्य जगह = somewhere&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;यदा&lt;/span&gt; = जब = when ( when the sun shines )&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;तदा&lt;/span&gt; = तब = then&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;कदा ?&lt;/span&gt; = कब? = when ( when you will do your home work ? )&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सर्वदा&lt;/span&gt; = हमेशा = always&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एकदा&lt;/span&gt; = एक बार = once ( at a time )&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अद्य&lt;/span&gt; = आज = today&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;श्वः&lt;/span&gt; = कल (आनेवाला) = tomorrow&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;ह्यः&lt;/span&gt; = कल (बीता हुआ) = yesterday&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;च &lt;/span&gt;= और = and&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अपि &lt;/span&gt;= भी = too&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एव&lt;/span&gt; = ही = only this/ only that&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;इदानीम्&lt;/span&gt; = इस समय = only this/ only that&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;उपरि &lt;/span&gt;= ऊपर = up / above&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अधः&lt;/span&gt; = नीचे = below / under&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;वामतः &lt;/span&gt;=वाँये = left&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;दक्षिणतः =&lt;/span&gt; दाहिने = right&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पृष्ठतः &lt;/span&gt;= पीछे = back1&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;श्वः भवान् कुत्र गमिष्यति?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;आप कल कहां जायेंगे? = tomorrow where will you go ?  or tomorrow where you are going ?&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अहं श्वः अमरीका देशं गमिष्यामि।&lt;/span&gt; मैं कल अमरीका जाऊँगा। tomorrow, I am going to America&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;किं भवती अपि चलिष्यति?&lt;/span&gt; क्या आप भी चलेंगी? are you willing to come ?&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;न अहं न चलिष्यामि।&lt;/span&gt; नहीं मैं नहीं चलूंगी। No, i am not going.&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;किं भवान् चायं पास्यति ?&lt;/span&gt; क्या आप चाय पियेंगे? Do You want tea ?&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अहं चायं न पिबामि अतः काफीं पास्यामि।&lt;/span&gt; मैं चाय नहीं पीता इसलिये काफी पिऊँगा। I don't drink tea, that is why, I will take coffee&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;यत्र यत्र धूमस्तत्र तत्र अग्निः।&lt;/span&gt; जहां जहां धुँआ है वहां वहां आग है। where there is smoke, there is fire&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;यत्र कविः अस्ति तत्र कविता भवति।&lt;/span&gt; जहां कवि है वहां कविता होती है। where there is a poet there is poetry&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;वायुः सर्वत्र प्रवहति।&lt;/span&gt; वायु सब जगह वहती है। wind blows every where&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;यदा सूर्यः उदयति तदा दिवसः भवति।&lt;/span&gt; जब सूर्य उगता है तब दिन होता है। when the sun rises then it's daybreak&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अद्य रविवासरः अस्ति।&lt;/span&gt; आज रविवार है। today is sunday&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;इदानीं अहं एकां कवितां श्रावयिष्यामि।&lt;/span&gt; इस समय मैं एक कविता सुनाऊँगा। Now it is time for me to recite a poem&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सर्वे जनाः श्रोष्यन्ति कोऽपि गृहं न गमिष्यति ।&lt;/span&gt; सब लोग सुनेंगे कोई भी घर नहीं जायेगा। Every body listen, no one shall go home&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117040817204019720?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117040817204019720/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117040817204019720' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040817204019720'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117040817204019720'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/lesson-second.html' title='द्वितीयः पाठः( lesson second )'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117035398213512939</id><published>2007-02-01T10:10:00.000-08:00</published><updated>2007-02-04T04:21:25.153-08:00</updated><title type='text'>अनुवाद</title><content type='html'>&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एषः बालकः पठति।&lt;/span&gt; यह बालक पढता है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एते बालकाः पठन्ति।&lt;/span&gt; ये बालक पढते हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एषा बालिका क्रीडति।&lt;/span&gt; यह बालिका खेलती है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एताः बालिकाः क्रीडन्ति।&lt;/span&gt; ये बालिकायें खेलती हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एतत् पुष्पं विकसति।&lt;/span&gt; यह फूल खिलता है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;एतानि पुष्पाणि विकसन्ति।&lt;/span&gt; ये फूल खिलते हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सः पत्रं लिखति।&lt;/span&gt; वह पत्र लिखता है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;ते पत्राणि लिखन्ति।&lt;/span&gt; वे पत्र लिखते हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सा गृहं गच्छति।&lt;/span&gt; वह घर जाती है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;ताः गृहं गच्छन्ति।&lt;/span&gt; वे घर जाती हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;तत् उद्यानं बहु शोभनं अस्ति।&lt;/span&gt; वह उद्यान बहुत सुन्दर है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;तानि उद्यानानि बहु शोभनानि सन्ति।&lt;/span&gt; वे उद्यान बहुत सुन्दरहैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;भवान् प्रातः कति वादने उत्तिष्ठति&lt;/span&gt;? आप सुबह कितने बजे उठते हैं?&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;अहं प्रातः पञ्च वादने उत्तिष्ठामि।&lt;/span&gt; मैं सुबह पांच बजे उठता हूं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;भवन्तः कदा कार्यालयं गच्छन्ति?&lt;/span&gt; आपलोग कब आफिस जातेहै?&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;वयं एकादश वादने कार्यालयं गच्छामः।&lt;/span&gt; हम लोग ग्यारह बजे आफिस जाते हैं।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;रामः फलं खादति।&lt;/span&gt; राम फल खाता है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सुरेशः स्नानं करोति।&lt;/span&gt; सुरेश स्नान करता है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;छात्रः प्रश्नं पृच्छति।&lt;/span&gt; छात्र पृश्न पूछता है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;शिक्षकः उत्तरं ददाति।&lt;/span&gt; शिक्षक उत्तर देता है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;गीता बहु तीव्रं धावति।&lt;/span&gt; गीता बहुत तेज दौडती है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;माता भोजनं पचति।&lt;/span&gt; मां भोजन पकाती है।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;भवान् सर्वदा सत्यं वदति।&lt;/span&gt; आप हमेशा सत्य बोलते हैं।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117035398213512939?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117035398213512939/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117035398213512939' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117035398213512939'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117035398213512939'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post_01.html' title='अनुवाद'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117035245104303340</id><published>2007-02-01T09:36:00.000-08:00</published><updated>2007-02-01T09:56:56.246-08:00</updated><title type='text'>संस्कृत संभाषण अभ्यासः1</title><content type='html'>संस्कृत संभाषण अभ्यासः1&lt;br /&gt;----          -संस्कृत में क्रिया के कुल नॊ रूप बनते हैं, किन्तु संभाषण के लिये रेखांकित चार क्रियापदॊं से काम चल जाता है।&lt;br /&gt;    तुम शब्द के साथ ही मध्यम पुरुष का प्रयॊग होता है जबकि आप कहने से अन्य पुरुष का ही प्रयॊग किया जाता है।&lt;br /&gt;   अपने लिये उत्तम पुरुष का प्रयॊग होता है।&lt;br /&gt;                       एकवचन       द्विवचन        बहुवचन&lt;br /&gt;अन्य पुरुष-    &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पठति&lt;/span&gt;             पठतः     &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पठन्ति&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मध्यम पुरुष पठसि           पठथः           पठथ&lt;br /&gt;उत्तम पुरुष   &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  पठामि&lt;/span&gt;           पठाव    &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;  पठामः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;                   पुल्लिंग       स्त्रीलिंग      नपुंसकलिंग&lt;br /&gt;एकवचन &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;सः&lt;/span&gt; [ वह ]  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; सा&lt;/span&gt; [ वह ]    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;तत&lt;/span&gt; [ वह ]&lt;br /&gt;वहुवचन   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; ते&lt;/span&gt; [ वे ]     &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; ताः&lt;/span&gt; [ वे ]     &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;तानि&lt;/span&gt; [ वे ]&lt;br /&gt;एकवचन &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;एषः&lt;/span&gt; [यह]   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; एषा&lt;/span&gt; [यह]     &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;एतत्&lt;/span&gt; [यह ]&lt;br /&gt;वहुवचन   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; एते&lt;/span&gt; [ ये ]  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;  एताः&lt;/span&gt; [ ये]    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;एतानि&lt;/span&gt; [ ये ]&lt;br /&gt;एकवचन   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; कः&lt;/span&gt; [कौन]    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; का&lt;/span&gt; [कौन]  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;  किम्&lt;/span&gt; [क्या ]&lt;br /&gt;वहुवचन  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;   के&lt;/span&gt; [कौन]      &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;काः &lt;/span&gt;[कौन]    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कानि&lt;/span&gt; [कौन ]&lt;br /&gt;एकवचन    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भवान्&lt;/span&gt; [आप] &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भवती&lt;/span&gt; [आप ]&lt;br /&gt;वहुवचन  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;  भवन्तः&lt;/span&gt; [आपलोग ]   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भवत्यः&lt;/span&gt; [आपलोग]&lt;br /&gt;एकवचन   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; अहम्&lt;/span&gt; [मैं]    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;अहम्&lt;/span&gt; [मैं ]&lt;br /&gt;वहुवचन    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; वयम्&lt;/span&gt; [हम]    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;वयम्&lt;/span&gt; [हम]&lt;br /&gt;  इसी प्रकार से निम्नलिखित अन्य क्रियापदॊं का वाक्यॊं में प्रयॊग करें।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;लिखति&lt;/span&gt; = लिखता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ददाति&lt;/span&gt; = देता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;गच्छति&lt;/span&gt; = जाता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;स्वीकरोति&lt;/span&gt;=लेता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;आगच्छति&lt;/span&gt;=आता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;श्रुणॊति&lt;/span&gt; = सुनता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;खादति &lt;/span&gt;= खाता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पश्यति &lt;/span&gt;= देखता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पिबति&lt;/span&gt; = पीता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;जिघ्रति &lt;/span&gt;= सूंघता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;नयति &lt;/span&gt;= ले जाता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;तिष्ठति&lt;/span&gt; = बैठता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;आनयति =&lt;/span&gt; लाता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;उत्तिष्ठति&lt;/span&gt; = उठता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;धावति&lt;/span&gt; = दौडता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;नृत्यति&lt;/span&gt; = नाचता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;हंसति &lt;/span&gt;= हंसता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;इच्छति&lt;/span&gt; = चाहता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;रॊदति&lt;/span&gt; = रोता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;वसति&lt;/span&gt; = रहता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;करोति&lt;/span&gt; = करता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पचति&lt;/span&gt; = पकाता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;विकसति &lt;/span&gt;= खिलता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पतति&lt;/span&gt; = गिरता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;क्रीडति&lt;/span&gt; = खेलता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;बदति&lt;/span&gt; = बोलता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भवति &lt;/span&gt;= होता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;शक्नोति&lt;/span&gt; = सकता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;प्रच्छति&lt;/span&gt; = पूछता है&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;गायति&lt;/span&gt; = गाता है &lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117035245104303340?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117035245104303340/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117035245104303340' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117035245104303340'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117035245104303340'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/1.html' title='संस्कृत संभाषण अभ्यासः1'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117035133677704597</id><published>2007-02-01T09:27:00.000-08:00</published><updated>2007-02-09T20:15:13.220-08:00</updated><title type='text'>ॐ असतो मा सद् गमय</title><content type='html'>&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/asatoma.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;ॐ असतो मा सद् गमय,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;तमसो मा ज्योतिर्गमय , &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;मृत्योर्मा अमृतं गमय। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;ॐ सहनाववतु सह नौ भुनक्तु सहवीर्यं करवावहै।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;तेजस्विनावधीतमस्तु मा विद्विषावहै।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;ॐ यां मेधां देवगणाः पितरश्चोपासते।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;तया मामद्य मेधया अग्ने मेधाविनं कुरु।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/gururbrahma.wav"&gt;श्रूयताम&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;गुरुर्ब्रह्मा गुरुर्विष्णुः गुरुर्देवो महेश्वरः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;गरुः साक्षात् परब्रह्म तस्मै श्री गुरवे नमः।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;सर्वे भवन्तु सुखिनः सर्वे सन्तु निरामयाः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;सर्वे भद्राणि पश्यन्तु मा कश्चिद् दुख भाग्भवेत्।।&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117035133677704597?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117035133677704597/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117035133677704597' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117035133677704597'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117035133677704597'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/02/blog-post.html' title='ॐ असतो मा सद् गमय'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025991275534604</id><published>2007-01-31T08:02:00.000-08:00</published><updated>2007-01-31T08:11:52.760-08:00</updated><title type='text'>षष्ठी-विभक्ति</title><content type='html'>षष्ठी-विभक्ति-&lt;br /&gt;       &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;  हस्तस्य भूषणं दानं ,सत्यं कण्ठस्य भूषणम् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;        श्रोतस्य भूषणं शास्त्रं, भूषणैः किं प्रयोजनम्।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt; &lt;a href="http://www.geocities.com/katare_nityagopal/hstasya.wav"&gt;shrooyatam=soono=listen&lt;/a&gt;&lt;br /&gt; षष्ठी-विभक्ति-एकवचनस्य अधोलिखितानि रूपाणि भवन्ति।&lt;br /&gt;अकारान्त पुंल्लिंग=&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;रामः=रामस्य, &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;गोपालः=गोपालस्य&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt; ,नृपः=नृपस्य, &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;हस्तः=हस्तस्य ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;सूर्यः=सूर्यस्य,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;चन्द्रः=चन्द्रस्य,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;बालकः=बालकस्य इत्यादयः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;इकारान्त पुंल्लिंग=&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;रविः= रवेः,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;मुनिः=मुनेः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;शशिः= शशेः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;कविः= कवेः,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;हरिः= हरेः,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;पतिः= पतेः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;इत्यादयः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;उकारान्त पुंल्लिंग=&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;भानुः= भानोः ,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;गुरुः= गुरोः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;मनुः= मनोः,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;राहुः= राहोः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;केतुः= केतोः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;साधुः= साधोः इत्यादयः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ऋकारान्त पुंल्लिंग=&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;पितृ= पितुः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;भ्रातृ= भ्रातुः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;दातृ= दातुः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;भर्तृ= भर्तुः,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;नेतृ= नेतुः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;आकारान्त स्त्रीलिंग=&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;सीता= सीतायाः, &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;गीता= गीतायाः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;सुमित्रा= सुमित्रायाः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;गंगा= गंगायाः ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ईकारान्त स्त्रीलिंग=&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;नदी= नद्याः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;गौरी= गौर्याः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;देवकी= देवक्याः,&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt; गोपी= गोप्याः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;जानकी= जानक्याः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;नपुंसकलिंगस्य रूपाणि पुंल्लिंग वत् भवन्ति।&lt;br /&gt;अधोलिखितान् शब्दान् प्रयोजयन्तु ।&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;कस्य पत्नी का? कस्याः पतिः कः अस्ति?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;रामः - माण्डवी&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;भरतः -सीता&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;लक्षमणः -श्रुतिकीर्तिः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;शत्रुघ्नः -उर्मिला&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;दशरथः- कौशल्या&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;वसुदेवः- देवकी&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;कस्य- कस्याः पुत्रः कः?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;रामः --कौशल्याल&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;क्षमणः-- सुमित्रा&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;कृष्णः --देवकी&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कस्य गुरुः कः? कस्य शिष्यः कः अस्ति?&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;द्रोणाचार्यः --अर्जुनः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;वशिष्ठः--- रामः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;सान्दीपनिः-- कृष्णः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;परसुरामः --कर्णः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;यथा-लक्षमणस्य पत्नी उर्मिला&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;ऊर्मिलायाः पतिः लक्षमणः अस्ति।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;दशरथस्य पत्नी कौशल्या,कौशल्यायाः पतिः दशरथः अस्ति।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;रामस्य माता कौशल्या,कौशल्यायाः पुत्रः रामः अस्ति।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;कृष्णस्य गुरुः सान्दीपनिः,सान्दीपनेः शिष्यः कृष्णः अस्ति।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सर्वान् शब्दान् नीत्वा वाक्यनिर्माणं कुर्वन्तु।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025991275534604?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025991275534604/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025991275534604' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025991275534604'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025991275534604'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025991275534604.html' title='षष्ठी-विभक्ति'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025924904591675</id><published>2007-01-31T07:56:00.000-08:00</published><updated>2007-01-31T08:00:49.046-08:00</updated><title type='text'>त्याज्यं न धैर्यम्</title><content type='html'>त्याज्यं न धैर्यम्&lt;br /&gt;      &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/tyajyam.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;          आसीत् समुद्रसमीपे फलैः पूरितः जम्बुवृक्षः।तस्मिन् वृक्षे बलिष्ठः रक्तमुखनामकः वानरः वसति स्म।एकदा करालमुखः नामकः मकरः वानरं अपश्यत् अचिन्तयत् च यत् अयं वृक्षवासी स्वस्थः चंचलः निर्भीकः इव प्रतिभाति अयं मम सहचरो भवतु इति मत्वा प्रतिदिनं सस्नेहं वार्तां करोति। वानरः अपि कथयति यत् भवान् मम अतिथिः।खादतु मधुराणि फलानि उक्तं च-ददाति प्रतिगृह्णाति गुह्यमाख्याति पृच्छति।भुंक्ते भोजयते चैव षडविधं प्रीति लक्षलणम्।।&lt;br /&gt;     &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/nana.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt; &lt;br /&gt;            नाना विध कथा प्रसंगेन तौ उभौ अपि सुखेन कालः नयतः स्म। एकदा करालमुखः मकरः भक्षितशेषाणि जम्बुफलानि गृहं गत्वा भार्यायै यच्छति। मकरी तानि फलानि खादित्वा मकरं कथयति-अहो तव मित्रं प्रतिदिनं एतादृशानि मधुराणि फलानि खादति , तस्य हृदयं कीदृशं मधुरं भवेत्। तमानय। मकरः प्रत्युत्तरति-कथं इदं शक्यम् ? मित्रस्य मरणं न चिन्तयामि। मकरी वदति -अहं न जानामि। तम् अवश्यं आनय अन्यथा उपवासं कृत्वा जीवनं त्यजामि ।भर्यायाः कथनेन मकरः वानरं कथयति॒ तव भ्रातृजाया त्वां स्मरति ।&lt;br /&gt;    &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/adyame.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;          अद्य मम गृहे तव भोजनं अस्ति। वानरः कथयति- अहं तु तरणे असमर्थः । कथमहं त्वया सह गच्छेयम्?मकरः वदति- भवान् चिन्तां मा करोतु।त्वां पृष्ठे उपवेश्य नयामि। सरल हृदयः वानरः तस्य पृष्ठं उपविशति। जल मध्ये गत्वा मकरः पृच्छति- जानासि किम् ? कमर्थं त्वां नयामि इति? त्वदीयं मधुरं हृदयं खादितुं इच्छति तव भ्रातृजाया। वानरः धैर्येण प्रतिवदति ,पूर्वं कथं न कथितं त्वया? मम हृदयं कोटरे तिष्ठति । यदि मम हृदयेन एवं कार्यं तदा नास्ति मम आपत्तिः । परन्तु तदर्थं मां तं वृक्षं प्रति नय ।&lt;br /&gt;    &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/moorkhaqh.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;    मूर्खः मकरः तीरं प्रति आगच्छति , तदा वानरः उत्प्लुत्य वृक्षं आरुह्य वदति- भो मूर्ख न कोऽपि जीवः हृदयं बिना जीवति । न वा तत् पृथक् कर्तुं शक्यते। अतः त्वं गच्छ पत्नीं च प्रीणय -समाप्ता आवयोः मैत्री। उक्तं च--&lt;br /&gt;   &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;समुत्पन्नेषु कार्येषु बुद्धिर्यस्य न हीयते।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;   स एव दुर्गं तरति जलस्थो वानरो यथा।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025924904591675?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025924904591675/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025924904591675' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025924904591675'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025924904591675'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025924904591675.html' title='त्याज्यं न धैर्यम्'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025899435941770</id><published>2007-01-31T07:54:00.000-08:00</published><updated>2007-02-09T10:46:20.780-08:00</updated><title type='text'>संहतिः कार्यसाधिका</title><content type='html'>&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;    &lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sanhatih.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;संहतिः कार्यसाधिका&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;   गोदावरी तीरे कश्मिंश्चित् विशाल शाल्मलीतरौ विहगाः नाना देशेभ्यः आगत्य रात्रौ निवसन्ति स्म।एकदा प्रातः जालम् आदाय विहगान् अन्वेष्टुं कश्चित् व्याधः इतः ततः परिभ्रमन् तत्रागच्छत्। ततः सः व्याधः वने तण्डुलान् विकीर्य जालं च प्रसार्य स्वयं प्रच्छन्नः अभवत्। एतस्मिन् अन्तराले चित्रग्रीवाभिधानः कश्चित् कपोतराजः सपरिवारः तान् तण्डुलान् दृष्ट्वा अनुयायिनः कपोतान् अवदत् ।अस्मिन् निर्जने वने तण्डुलानां संभवः कुतः ?तत् भद्रं इदं न पश्यामि।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#cc0000;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/yatahisht.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;यतः अनिष्टात् इष्टलाभः अपि न वरम् । एतत् श्रुत्वा कपोतेषु कश्चित् पण्डितं मन्यः दुर्बुद्धिः सदर्पं अवदत् -- अहो अस्मिन् भूतले सर्वं अन्नं पानं च शंकाभिः आक्रान्तम् । संशयात्मा विनश्यति ।अति सर्वत्र वर्जयेत् इति विचार्य अस्माभिः अत्र शंका न कर्तव्या। तदनन्तरं ते लुब्धाः कपोताः तण्डुलेषु अपतन् जालेन च बद्धाः अभवन् ।ततः सर्वे कपोताः तं पण्डितमन्यं भृशं आक्रोशन् -- भो दुर्मते त्वयैव वयं अस्मिन् जाले पातिताः ।ततः चित्रग्रीवः तान् अकथयत् --भो नायं अस्य दोषः ।विपत्काले धैर्य त्यागः कापुरुषस्य लक्षलणम्। कार्यस्य विफलतायां गणस्य अग्रणी एव निन्दाम् आप्नोति । उक्तं च--&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/naganasya.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#660000;"&gt;&lt;strong&gt;  न गणस्याग्रतो गच्छेत् सिद्धे कार्ये समं फलम् ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#660000;"&gt;&lt;strong&gt;  यदि कार्य विपत्तिः स्यान्मुखरस्तत्र हन्यते।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;  तत् अत्र वयं धैर्येण संहत्य चिन्तयाम । संहत्यै च मतैक्यम् आवश्यकम् । सर्वे संहताः जालम् आदायैव गण्डकी तीर वासिनः मूषकराजस्य हिरण्यकस्य समीपे गच्छामः ।सः मम सुहृद् एतान् पाशान् छेत्स्यति । तदैव तस्य वचनानि श्रुत्वा सर्वे कपोताः संहताः जालम् एव गृहीत्वा उदपतन् ।तान् जालापहारकान् कपोतान् दृष्टवा पश्चात् धावन् सः व्याधः अचिन्तयत्&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/yadaete.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;यदा एते विवदिष्यन्ति तदा मम वशं एष्यन्ति । परं कपोतेषु दूरं अतिक्रान्तेषु सः व्याधः भग्न मनोरथः न्यवर्तत्। हिरण्यकेन छिन्न पाशाः कपोताः कृतज्ञतया तं प्रशंसन्ति स्म ।भो मित्र धन्यः त्वं महनीयं च तवौदार्यम्। केनचित् साधूक्तम्---&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#660000;"&gt;&lt;strong&gt;अल्पानामपि वस्तूनां संहतिः कार्य साधिका ।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#660000;"&gt;&lt;strong&gt;तृणैर्गुणत्वमापन्नैः बध्यन्ते मत्तदन्तिनः।।&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025899435941770?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025899435941770/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025899435941770' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025899435941770'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025899435941770'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025899435941770.html' title='संहतिः कार्यसाधिका'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025886149443847</id><published>2007-01-31T07:42:00.000-08:00</published><updated>2007-03-12T22:07:59.421-07:00</updated><title type='text'>भर्तृहरि पद्यानि</title><content type='html'>&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;भर्तृहरि पद्यानि&lt;/span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/shrotram.wav"&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;श्रूयताम्&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;श्रोत्रं श्रुतैनैव न कुण्डलेन&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;दानेन पाणिर्न तु कंकणेन&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;विभाति कायः करुणापराणां&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;परोपकारैर्न तु चन्दनेन।।१&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/prarabhyate.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;प्रारभ्यते न खलु विघ्नभयेन नीचैः&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;प्रारभ्य विघ्नविहिता विरमन्ति मध्याः।&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;विघ्नैः पुनः पुनरपि प्रतिहन्यमानाः&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;प्रारभ्य चोत्तम जनाः न परित्यजन्तिः।।२&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sampatsu.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;सम्पत्सु महतां चित्तं भवत्युत्पल कोमलम्।&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;आपत्सु च महाशैल शिलासंघात कर्कशम्।।३&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;पापान्निवारयति योजयते हिताय&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;गुह्यं निगूहति गुणान् प्रकटीकरोति।&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;आपद्गतं च न जहाति ददाति काले&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;सन्मित्र लक्षणमिदं प्रवदन्ति सन्तः।।४&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kvachit.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;क्वचिद् भूमौ शय्या क्वचिदपि च पर्यंकशयनः&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;क्वचिच्छाकाहारी क्वचिदपि च शाल्योदन रुचिः।&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;क्वचित् कन्थाधारी क्वचिदपि च दिव्याम्बरधरो&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;मनस्वी कार्यार्थी न गणयति दुःखं न च सुखम्।।५&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;एकेनापि हि शूरेण पादाक्रान्तं महीतलम्।&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#990000;"&gt;क्रियते भास्करेणैव परिस्फुरित तेजसा।।६।&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025886149443847?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025886149443847/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025886149443847' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025886149443847'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025886149443847'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025886149443847.html' title='भर्तृहरि पद्यानि'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025289427659507</id><published>2007-01-31T06:12:00.000-08:00</published><updated>2007-03-15T22:48:11.662-07:00</updated><title type='text'>भारतस्य वरदपुत्रः स्वामी विवेकानन्दः</title><content type='html'>&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/bharatasya.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;भारतस्य वरदपुत्रः &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;strong&gt;स्वामी विवेकानन्दः&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सन्ति बहबो भारतस्य वरद-पुत्राः येषु अविस्मरणीयः स्वामी विवेकानन्दः।सः विश्वधर्मसम्मेलने भारतीय-संस्कृतेः उपादेयतां श्रेष्ठतां च प्रादर्शयत्।बंगप्रान्तस्य कोलकता नगरे श्री विश्वनाथदत्त महोदयस्य गृहे त्रिषष्ठ्यधिकाष्टादश शततमे (१८६३) वर्षे जनवरी मासस्य द्वादशे दिने एतस्य जन्मः अभवत्। तदा तस्य नाम नरेन्द्रनाथ दत्तः इति आसीत्।एषः उत्साही , हास्यप्रियः,करुणापरः, नरेन्द्रः बाल्ये  ,मयूरान् ,कपोतान् च पालयति स्म।एषः पितुः हयान् अपि रक्षति स्म।अध्ययनपटुरयं नरेन्द्रः शास्त्रीय संगीतं व्यायामं च आचरति स्म।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/shyansi.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ध्यानसिद्धः अयं ज्योतिरेकं पश्यति स्म।ईश्वर-जिज्ञासुः अयं सर्वान् पृच्छति स्म यत् किं भवान् ईश्वरं दृष्टवान् ? इति। ईश्वरं ज्ञातुं पाश्चात्य दर्शनस्य भारतीय दर्शनस्य च गंभीरं अध्ययनं कुर्वन् अयं नरेन्द्रः विश्वविद्यालयस्य स्नातक पदवीं अधिगतवान्।अस्मिन्नेव समये दैवयोगात् दक्षणेश्वरस्थ काली मन्दिरे परमहंस रामकृष्णदेवं पृष्टवान् यत् किं भवान् ईश्वरं दृष्टवान् ? इति। आम्। त्वामिव ईश्वरमपि पश्यामि इति श्रीरामकृष्णदेवः स्मयमानः अवदत्। एष एव महापुरुषः अस्य अध्यात्म-गुरुः अभवत्।सन्यासदीक्षानन्तरं नरेन्द्रस्य नाम विवेकानन्द इति अभवत्।अयं च नरेन्द्रः भारत भ्रमणं योगसाधनां च कृत्वा त्रिनवत्यधिकाष्टादश (१८९३) तमे वर्षे अमेरिका देशस्य शिकागो नगरे विश्वधर्म सभायां भारतस्य गौरवं प्रतिष्ठापितवान् ।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/tatrasabha.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;तत्र सभास्थले विविध धर्मग्रन्थाः अन्योन्योपरि स्थापिताः आसन् । संयोगवशात् श्रीमद्भगवद्गीता सर्वेभ्यः अधस्तात् आसीत् । एकः अमेरिकावासी उपहासेन अवदत्--स्वामिन् ।'' भवतां गीता सर्वेभ्यः धर्मग्रन्थेभ्यः अधः वर्तते ''।प्रत्युत्पन्नमतिः भारतीयसंस्कृतिं प्रति हृदयानुरागी स्वामी विवेकानन्दः प्रहसन्नेव प्रत्यवदत्--आम् । सत्यं ।आधारशिला तु अधः एव भवति ।एतस्यां बहिराकृष्टायां सर्वं भूमौ पतिष्यन्ति।विदेशेषु वेदान्त धर्मस्य प्रचारं कुर्वन् स्वदेशं आगत्य देशोद्धाराय युवकान् प्रेरितवान्। जनसेवा ,स्वास्थ्यरक्षा,स्त्रीशिक्षा ,आधुनिकप्रौद्योगिकी प्रभृति क्षेत्रेषु असाधारणं कार्यं कर्तुं रामकृष्णमिशन इति संस्थां स्थापयित्वा जनेषु चेतनाजागरणं कृतवान्।स्वामिविवेकानन्दस्य अयं संदेशःअद्यापि भारतीयान् प्रेरयति यत् --उत्तिष्ठत , जाग्रत ,प्राप्य वरान्निबोधत।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025289427659507?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025289427659507/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025289427659507' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025289427659507'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025289427659507'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025289427659507.html' title='भारतस्य वरदपुत्रः स्वामी विवेकानन्दः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025274120196726</id><published>2007-01-31T05:54:00.000-08:00</published><updated>2007-01-31T06:12:21.213-08:00</updated><title type='text'></title><content type='html'>मातुराज्ञा गरीयसी&lt;br /&gt;(महाकवि भासरचितं नाटकं मध्यमव्यायोगात् गृहीतम् )&lt;br /&gt;    &lt;span style="font-size:130%;color:#990000;"&gt;मातुराज्ञा गरीयसी&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;                (ततः प्रविशति सुतत्रयकलत्रसहितः केशवदासः पृष्ठतः घटोत्कचः च )&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः&lt;/span&gt; --  भो वृद्ध । इहैव तिष्ठ।पदम् अपि अग्रे न गन्तव्यम् ।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;वृद्धः &lt;/span&gt;--         भो पुरुष।किमर्थम् अस्मान् अग्रे गमनात् निवारयसि?&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः&lt;/span&gt; -- मम माता उपवास निसर्गार्थम् एकं मानुषं माम् आनेतुम् आदिशत् । अतः अहं                        भवत्सु एकं  नेष्यामि।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;वृद्धः&lt;/span&gt;-- प्रिये नास्ति मोक्षः राक्षसात् ।अहमेव अनेन सह गच्छामि। मया सांसारिक भोगाः भुक्ताः।अतः निज शरीर दानेन कुलं रक्षितुम् इच्छामि।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः &lt;/span&gt;-- अपसरतु भवान् ।मम माता वृद्धं नेच्छति।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पत्नी--&lt;/span&gt; आर्य । तर्हि मम शरीरेण रक्षितव्यम् कुलम्।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः&lt;/span&gt; -- नहि नहि स्त्री जनो न अभिमतः तत्रभवत्या।  &lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; प्रथमः पुत्रः&lt;/span&gt;-- ज्येष्ठोऽहं कुलस्य रक्षणार्थे प्राणान् दातुमिच्छामि। &lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;तृतीयः पुत्रः&lt;/span&gt;-- ज्येष्ठः भवान् कुलं पालयतु। अहं प्राणान् ददामि।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;द्वितीयः पुत्रः&lt;/span&gt;-- त्वं कनिष्ठोऽसि ।तव प्राण त्यागः नोचितः।&lt;br /&gt; (घटोत्कचं प्रति) भो पुरुष ।अहं त्वया सह चलामि।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; घटोत्कचः&lt;/span&gt; -- प्रीतोऽस्मि आगच्छ चलावः&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;द्वितीयः पुत्रः&lt;/span&gt;-- क्षणं तिष्ठतु भवान् ।वनान्तरे जलाशयात् अहं पिपासां शमयितुं इच्छामि।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; घटोत्कचः&lt;/span&gt; -- गत्वा पिपासां शमय। शीघ्रं आगन्तव्यम्।अतिक्रामति मातुः आहारवेला।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;द्वितीय पुत्रः&lt;/span&gt;--भो तात ।एष गच्छामि। (निष्क्रान्तः)&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; घटोत्कचः&lt;/span&gt; -- चिरायते कुमारः ।(ज्येष्ठं प्रति) अयि कुमार ।किं नाम तव भ्रातुः?&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;प्रथम पुत्रः--&lt;/span&gt; तस्य नाम मध्यमः इति।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः &lt;/span&gt;-- भो मध्यम , मध्यम ।शीघ्रं आगच्छ।( ततः प्रविशति भीमसेनः )&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भीमसेनः--&lt;/span&gt;कोऽयं मध्यम मध्यम इति शब्दैः मम व्यायामविघ्नं उत्पादयति । अस्तु पश्यामि ।(घटोत्कचं दृष्ट्वा ) भो पुरुष ।ब्रुहि किमर्थं माम् आह्वयसि ?अहं अस्मि मध्यमः।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः &lt;/span&gt;-- (आत्मगतम्) न खलु अयं कुमारः।किम् एषः अपि मध्यमः? (प्रकाशम्) अहं मध्यमं  शब्दापयामि।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भीमसेनः&lt;/span&gt;--अतः खल्वहं प्राप्तः।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; घटोत्कचः&lt;/span&gt; -- किं भवान् अपि मध्यमः?&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भीमसेनः&lt;/span&gt;--न तावदपरः। अहमेव भ्रातृणां मध्यमः।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;वृद्धः--&lt;/span&gt;भो मध्यम।अस्मान् परित्रायस्व ।एष राक्षसः अस्मान् हन्तुमिच्छति'।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भीमसेनः&lt;/span&gt;--भो पुरुष। किमर्थं वृद्धस्य परिवारं त्रासयसि ? मुञ्च एनम्।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः&lt;/span&gt;--न मुञ्चामि । मातुराज्ञया गृहीतोऽयम्।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भीमसेनः&lt;/span&gt;--(आत्मगतम्) कथं मातुराज्ञया इति।माता किल मनुष्याणां देवतानां च दैवतम्।मातुराज्ञां पुरस्कृत्य वयमेतां दशां गताः।।(प्रकाशम्)किं नाम भवतः माता?&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः--&lt;/span&gt;हिडिम्बा।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भीमसेनः&lt;/span&gt;--(आत्मगतम्) एवम् हिडिम्बायाः पुत्रोऽयम्।सदृशो हि अस्य गर्वः।(घटोत्कचं प्रति) आदेशय गृहमार्गम्।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;घटोत्कचः&lt;/span&gt;--अनुसरतु माम्। (सर्वे परिक्रामन्ति) भोः इदमस्माकम् गृहम्।( गृहं प्रविश्य अम्बां प्रति) अम्ब। आनीतः तब चिराभिलसितः मानुषः।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; हिडिम्बा&lt;/span&gt;-- (भीमसेनम् अवलोक्य) जयतु आर्यपुत्रः ।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; घटोत्कचः&lt;/span&gt;--भवति कोऽयम्?&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;हिडिम्बा--&lt;/span&gt; उन्मत्तक । दैवतम् अस्माकम्।अभिवादय पितरम्।&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; घटोत्कचः&lt;/span&gt;--तात। घटोत्कचोऽहम् अभिवादये।मम चापलं क्षन्तुमर्हसि।&lt;br /&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भीमसेनः--&lt;/span&gt;एहि पुत्र एहि ।(उभौ परिष्वजतः)&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; वृद्धः&lt;/span&gt;-- भो वृकोदर । रक्षितमस्मत्कुलम्, स्वकुलमुद्धृतं च । गच्छामस्तावत्।( निष्क्रान्तः सकलपुत्रः केशवदासः)&lt;br /&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भीमसेनः&lt;/span&gt;--हिडिम्बे । वत्स घटोत्कच ।इतस्तावत् ।केशवदासं आश्रमपद द्वारमात्रं त्यक्त्वा सम्मावयिष्यामः।( सर्वे निष्क्रान्तः)।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025274120196726?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025274120196726/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025274120196726' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025274120196726'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025274120196726'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025274120196726.html' title=''/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025165195754102</id><published>2007-01-31T05:44:00.000-08:00</published><updated>2007-01-31T05:54:11.966-08:00</updated><title type='text'></title><content type='html'>यक्ष-युधिष्ठिर-संवादः&lt;br /&gt;            यक्ष-युधिष्ठिर-संवादः&lt;br /&gt;यक्ष-       &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;किंस्विद् गुरुतरं भूमेः किंस्विदुच्चतरं च खात्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;               किंस्विच्छीघ्रतरं वायोः किंस्विद् बहुतरं तृणात्।।1&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;युधिष्ठिर-&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;  माता गुरुतरा भूमेः खात् पितोच्चतरस्तथा। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;                मनः शीघ्रतरं वाताच्चिन्ता बहुतरी तृणात्।।2&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;यक्ष-       &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;किंस्वित् प्रवसतो मित्रं किंस्विन्मित्रं गृहे सतः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;               आतुरस्य च किं मित्रं किंस्विन्मित्रं मरिष्यतः।।3&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;युधिष्ठिर- &lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;सार्थः प्रवसतो मित्रं भार्या मित्रं गृहे सतः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;               आतुरस्य भिषड् मित्रं दानं मित्रं मरिष्यतः।।4&lt;/span&gt;&lt;br /&gt; यक्ष-         &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;किन्नु हित्वा प्रियो भवति किन्नु हित्वा न शोचति।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;                 किन्नु हित्वाऽर्थवान भवति किन्नु हित्वा सुखी भवेत्।।5&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;युधिष्ठिर-  &lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;मानं हित्वा प्रियो भवति क्रोधं हित्वा न शोचति।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;                 कामं हित्वाऽर्थवान् भवति लोभं हित्वा सुखी भवेत्।।6&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;यक्ष-      &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;   तपः किं लक्षणं प्रोक्तं को दमश्च प्रकीर्तितः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;                 क्षमा च का परा प्रोक्ता का च ह्रीः परिकीर्तिता।।7&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;युधिष्ठिर- &lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt; तपः स्वधर्म वर्तित्वं मनसो दमने दमः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;                 क्षमा द्वन्द्व सहिष्णत्वं ह्रीरकार्यनिवर्तनम्।। 8&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;यक्ष-      &lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कः शत्रुर्दुर्जयः पुंसां कश्च व्याधिरनन्तकः।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;               कीदृशश्च स्मृतः साधुः असाधुः कीदृशः स्मृतः।।9&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;युधिष्ठिर-&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt; क्रोधः सुदुर्जयः शत्रुः लोभो व्याधिरनन्तकः।।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;                सर्व भूतहितः साधुः असाधुर्निर्दयः स्मृतः।। 10&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025165195754102?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025165195754102/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025165195754102' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025165195754102'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025165195754102'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/1-2-3-4-5-6-7-8-9-10.html' title=''/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025103547802666</id><published>2007-01-31T05:40:00.000-08:00</published><updated>2007-01-31T05:43:55.480-08:00</updated><title type='text'></title><content type='html'>हिन्दी दिवसस्यावसरे भावनाञ्जलिः&lt;br /&gt; हिन्दीछन्दालंकारयोरलंकृता&lt;br /&gt; सन्धि-समासयोः संकुचिता&lt;br /&gt; प्रत्ययोपसर्ग-वस्त्रावृता&lt;br /&gt;  व्याकरणेनानुशासिता&lt;br /&gt;हिन्दी संस्कृतस्य सुता ।।१&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  दुःख दारिद्र्य-नाशिनी&lt;br /&gt;  स्वातन्त्र्य-पथ-प्रकाशिनी&lt;br /&gt;  जन-गण-मन-भाव भाषिणी&lt;br /&gt;  सरला मधुरा च सुवासिनी&lt;br /&gt;  हिन्दी भारतस्य राष्ट्रभाषा।।२&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  वर्ण-शब्दैकोच्चारिणी&lt;br /&gt;  हिन्दैकता-सूत्रधारिणी&lt;br /&gt;  सर्व-जन-हितकारिणी&lt;br /&gt;  हिन्दी गंगा राष्ट्रोद्धारिणी।।३&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  बहु-विशिष्टताभिपूर्णा&lt;br /&gt;  विज्ञान-परीक्षायामुत्तीर्णा&lt;br /&gt;   सद्साहित्यैर्परिपूर्णा&lt;br /&gt; हिन्दी भारतवर्षस्यान्नपूर्णा।।४&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;  शुभकामना सहितः&lt;br /&gt;शास्त्री नित्यगोपाल कटारे&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025103547802666?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025103547802666/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025103547802666' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025103547802666'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025103547802666'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025103547802666.html' title=''/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025082601778879</id><published>2007-01-31T05:37:00.000-08:00</published><updated>2007-02-10T08:38:18.945-08:00</updated><title type='text'>विचित्रः आशीर्वादः</title><content type='html'>&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/vichitrah.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;विचित्रः आशीर्वादः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;गुरु नानकः स्वशिष्यैः सह सर्वदा देशभ्रमणं करोति स्म। तदुपदेशान् श्रोतुं जनाः एकत्रिताः भवन्ति स्म। एकदा स एकं ग्रामं गतवान्। ग्रामवासिनः महता उत्साहेन सशिष्यस्य गुरुनानकस्य स्वागतं आतिथ्यं च कृतवन्तः। परम श्रद्धया तस्य उपदेशं श्रुत्वा ते आनन्दिताः जाताः। तेषां हृदयेषु शान्तिः मुखेषु कान्तिः अराजेताम्। एवं कतिपय दिनानि व्यतीतानि।गुरुनानकः ततः प्रस्थातुं ऐच्छत् ।सर्वे ग्राम वासिनः प्रार्थयन् --भवान् अन्यत्र मा गच्छतु।अत्रैव वसतु। वयं सर्वाः व्यवस्थाः कल्पयिष्यामः।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kintu.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;किन्तु गुरुनानकः तस्मात् ग्रामात् गन्तुमेव मतिम् अकरोत्। प्रस्थानवेलायां स तेभ्यः ग्रामवासिभ्यः --'' सर्वे भवन्तः स्थानभ्रष्टाः भवेयुः। युष्माकं ग्रामः अपि नश्यतु।इति आशीर्वादं दत्तवान्।सर्वे स्तब्धाः मौनं आस्थिताः,किन्तु किमपि न पृष्टवन्तः।तत्पश्चात् ते अन्य ग्रामं प्रति प्रचलिताः।तत्रत्याः जनाः बहुदुष्टाः आसन् ।न ते तस्य स्वागतं अकुर्वन्, न च तस्य उपदेशं आकर्णयन्।अपमानितोऽपि श्रीनानकः धृतिं धारयन् तत्र न्यवसत्। अन्तिमे दिने गमन समये स तान् ग्रामवासिनः -- ''समृद्धया सुखैः च अत्रैव वसन्तु भवन्तः''इति आशीर्वचोभिःअनुगृहीतवान्।&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/shishyah.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;शिष्याः विचित्रं आशीर्वादं श्रुत्वा चकिताः आसन्।तेषु एकतमः साहसं कृत्वा नतिपूर्वकं पृषटवान् --आचार्य भवतः आशीर्वादस्य कः आशयः इति ज्ञ।तुं वयं न शक्ताः।सज्जनाः स्थानभ्रष्टाः दुष्टाश्च समृद्धाः सन्तु इति कीदृशी एषा नीतिः? कृपया समाधानं कुर्वन्तु भवन्तः।गुरुनानकः सस्मितं अकथयत्--सज्जनाः यदा संकटे पतन्ति नाशं च अनुभवन्ति ते जीविकार्थं अन्यत्र गच्छन्ति ।ते यत्र गच्छन्ति ,तत्र सौरभं किरन्ति।तेषां संगतिं प्राप्य लोकाः सुखं शान्तिं च लभन्ते।&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/tesham.wav"&gt;श्रूयताम्&lt;br /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;तेषां सहवासेन अन्ये अपि सज्जनाः भवन्ति ।तेन लोकस्य हितं भवति।अतः संकटापन्नाः सज्जनाः जीविकायै अन्यत्र गत्वा उपकुर्वन्तु--इति मम वचनस्य आशयः। दुष्टाः यदि सर्वत्र गमिष्यन्ति तर्हि ते तत्रापि जनान् पीडयिष्यन्ति। अतः ते अन्यत्र न गच्छेयुः--एष द्वितीयस्य वचनस्य अभिप्रायः।गुरोः वचनेन समाहिताः शिष्याः श्रृद्धया प्रणामं कृत्वा अग्रिमं ग्रामं प्रति प्रस्थिताः।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025082601778879?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025082601778879/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025082601778879' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025082601778879'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025082601778879'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117025082601778879.html' title='विचित्रः आशीर्वादः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117025052798320216</id><published>2007-01-31T05:28:00.000-08:00</published><updated>2007-01-31T05:35:27.993-08:00</updated><title type='text'></title><content type='html'>सूक्तयः&lt;br /&gt;सूक्तयः&lt;br /&gt;१ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;यत्र नार्यस्तु पूज्यन्ते रमन्ते तत्र देवता ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;      जहाँ नारियों की पूजा होती है वहाँ देवता रमते हैं।&lt;br /&gt;२ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;शठे शाठ्यं समाचरेत्&lt;/span&gt; ।&lt;br /&gt;        दुष्ट के साथ दुष्टता का ही व्यवहार करना उचित है।&lt;br /&gt;३ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;आचार्य देवो भव।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;    आचार्य को देवता मानो।&lt;br /&gt; ४ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सन्तोष एव पुरुषस्य परं निधानम् .।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;  सन्तोष ही मनुष्य का श्रेष्ठ धन है।&lt;br /&gt;५ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;जननी जन्मभूमिश्च स्वर्गादपि गरीयसी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;    हमारी माता और जन्मभूमि स्वर्ग से भी अधिक श्रेष्ठ है।&lt;br /&gt;६ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सर्वे गुणाः कांचनमाश्रयन्ते।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;   सभी गुण धन का आश्रय लेते हैं।&lt;br /&gt;७ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;संघे शक्तिः कलौयुगे।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;   कलियुग में संघ में ही शक्ति होती है।&lt;br /&gt;८ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;शरीरमाद्यं खलु धर्म साधनम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;     शरीर को स्वस्थ रखो क्यों कि यही धर्म का साधन है।&lt;br /&gt;९ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;परोपकाराय सतां विभूतयः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;    सज्जनों के सभी कार्य परोपकार के लिये ही होते हैं।&lt;br /&gt;१०&lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt; उद्योगिनं पुरुष सिंहमुपैति लक्ष्मीः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;     लक्ष्मी सिंह के समान उद्योगी पुरुष के पास जाती है।&lt;br /&gt;११ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;सत्यमेव जयते नानृतम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;     सत्य की ही जीत होती है । झूट की नहीं।&lt;br /&gt;१२ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;विद्या विहीनः पशुः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;      विद्याहीन व्यक्ति पशु है।&lt;br /&gt;१३ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;आलस्यं हि मनुष्याणां शरीरस्थो महारिपुः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;         आलस्य ही मनुष्य का सबसे बड़ा शत्रु है।&lt;br /&gt;१४ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;पुराणमित्येव न साधु सर्वम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;       सब पुराना ही अच्छा नहीं होता।&lt;br /&gt;१५ &lt;span style="font-size:130%;color:#ff0000;"&gt;बुभूक्षितः किं न करोति पापम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;    भूखा व्यक्ति कौन सा पाप नहीं करता।&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117025052798320216?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117025052798320216/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117025052798320216' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025052798320216'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117025052798320216'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_31.html' title=''/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117017945694937722</id><published>2007-01-30T09:36:00.000-08:00</published><updated>2007-07-13T21:56:48.090-07:00</updated><title type='text'></title><content type='html'>प्रचलित संस्कृत-शब्दाः&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;शाकवस्तूनि&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;आलू = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;आलुकम् ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;अरबी=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;आलुकी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;करेला = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कारवेल्लम् ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;कद्दू, कुम्हडा= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कूष्माण्डम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;गाजर=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ग्रिजनम्। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;गोभी = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;गोजिब्हा ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;परवल=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; पटोलः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पालकः = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पालकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पोदीना = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पुदिनः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;प्याज= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पलाण्डुः। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;बथुआ = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;बास्तुकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;बेंगन= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;वृन्ताकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;भिण्डी=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भिण्डकः। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मूली = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मूलकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मटर= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;वर्तुलः। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;धनियाँ= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;धान्यकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;ककडी -&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; कर्कटी। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;कटहल= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कण्टकीफलम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;करौंदा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;करमर्दः। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;टमाटर=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; रक्तफलम् ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;तरोई=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; कोषातकी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;गिलकी=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;राजकोषातकी। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;लौकी =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; अलाबुः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;उपस्कर वस्तूनि&lt;/span&gt; (मसाले)&lt;br /&gt;हल्दी =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;हरिद्रा। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;धनियाँ= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;धान्यकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मिर्च = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मरिचम्। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सिंघाडा= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;श्रृंगाटकम् ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;नमक= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;लवणम् ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;जीरा=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;जीरकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;हींग = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;हिङ्गुः। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सौंप =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मधुरिका ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;सेंधा नमक=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;सेंधवम् &lt;/span&gt;।&lt;br /&gt;इलायची=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;एला ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;मैथी =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; मेथिका।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;अदरक= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;आद्रकम्।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;लेखन-सामग्री&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पेन =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;लेखिनी। &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;स्याही=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मसी।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;कापी= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;लिपिपुस्तिका।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;कागज़=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; कर्गजम्&lt;/span&gt; ।&lt;br /&gt;रजिस्टर = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पञ्जिका।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पेन्सिल=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;तूलिका।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;पन्ना= &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पत्रम् ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;परिजना: &lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#3366ff;"&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;span style="color:#333333;"&gt;&lt;span style="font-size:100%;"&gt;चाचा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पितृव्य:&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;चाची =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पितृव्या &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;दादा =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पितामहः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;दादी =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पितामही&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;परदादा =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;प्रपितामहः &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;परदादी =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;प्रपितामही &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;छोटा भाई =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;अनुजः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;बड़ा भाई &lt;span class=""&gt;=&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;अग्रजः&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;मामा &lt;span class=""&gt;=&lt;span class=""&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt; &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मातुल:&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;मामी = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मातुलानी&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;जीजा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;आवुत्तः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;चचेरा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पितृव्यपुत्रः&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;जेठ = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ज्येष्ठः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;जेठानी = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ज्येष्ठपत्नी&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;दामाद = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;जामाता&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;देवर = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;देवरः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;देवरानी = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;देवरपत्नी&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;ननद = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ननान्दा&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;ननदोई = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ननन्दपतिः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;नाती =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; नप्ता&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;नातिन = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;नप्त्री&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;नाना = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मातामहः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;नानी = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मातामही&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;पोता = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पौत्रः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;पोती = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पौत्री&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;परपोता = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;प्रपौत्रः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;भुआ = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पितृस्वसा&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;फूफा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पितृस्वसृपतिः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;भतीजा =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भ्रातृजः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;भतीजी = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भातृजा&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;भानजा =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; भागिनेयः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;भाभि = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;भ्रातृजाया&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;मौसी = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मातृस्वसा&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;मौसा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;मातृस्वसृपतिः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;साला = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;श्यालः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;सलहज =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; &lt;span class=""&gt;श्यालभार्या&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;साली = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;span class=""&gt;श्याली&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;ससुर = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;श्वसुरः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;सास = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;श्वसुरी &lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#3366ff;"&gt;वस्त्राणि&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;अण्डरवियर = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कटिवस्त्रम्  Underwear&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;आँचल     =     &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;अञ्चलः Stole, or End portion of a wrap around dress,&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;कुर्ता        =    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; करांशुकम्   A kind of long Shirt&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;कोट       =   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;  प्रवारकः      Coat&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;काँलर =      &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; ग्रैवेयम्   Collar&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;गर्मवस्त्र =    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;उष्णवस्त्रम्  Woolens&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;घाघरा =   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;निचोलः Long Skirt&lt;/span&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;br /&gt;जेब &lt;/span&gt;=       &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कोषः Pocket&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;तौलिया =    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;प्राञ्छः  Towel&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;दस्ताना = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; हस्तत्राणवस्त्रम् Gloves&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;धोती     =   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;  &lt;span class=""&gt;&lt;span class=""&gt;वेष्टी &lt;/span&gt; &lt;/span&gt;  Wrap-around&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;निकर =    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; अर्धोरुकम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;पगड़ी =      &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;उष्णीषम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;पर्दा =        &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;यवनिका&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;पाजामा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; पादांकुशम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;पेंट =        &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;उरुकम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;पोशाक = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; परिधानम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;फ्राँक =    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;अर्धनिचोलः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;बनियान =&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; अन्तर्युतकम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;ब्लाउज =  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;कञ्चुकः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;बुर्का =   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; प्रच्छदपटः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;मफलर = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;गलपटः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;रिबन =   &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;पट्टबन्धः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;रूमाल =  &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; करवस्त्रम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;लुंगी =     &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;चित्रवेष्टिः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;शर्ट =      &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;युतकम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;सलवार = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;स्यूतवरः&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;स्वेटर =    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;ऊर्णावरणम्&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;साड़ी =    &lt;span style="color:#ff0000;"&gt; शाटिका&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;साफा = &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;रांगवम्&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;span class=""&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117017945694937722?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117017945694937722/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117017945694937722' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117017945694937722'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117017945694937722'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_117017945694937722.html' title=''/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117017644666334075</id><published>2007-01-30T08:50:00.000-08:00</published><updated>2007-01-30T09:00:46.673-08:00</updated><title type='text'>प्रहेलिकाः</title><content type='html'>प्रहेलिकाः&lt;br /&gt;         &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/apadao.wav"&gt;श्रूयताम् &lt;/a&gt;&lt;br /&gt;   &lt;span style="color:#3366ff;"&gt;प्रहेलिकाःयदि जानाति तद्वदतु&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;"&gt;&lt;strong&gt;     &lt;/strong&gt;&lt;span style="color:#660000;"&gt;अपदो दूरगामी च साक्षरो न च पण्डितः.।&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt;   अमुखः स्फुटवक्ता च यो जानाति स पण्डितः।।१&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; एक चक्षुर्न काकोऽयं बिलमिच्छन्न पन्नगः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt;  क्षीयते वर्धते चैव न समुद्रो न चन्द्रमा।। २&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt;  वृक्षाग्रवासी न च पक्षिराजः त्रिनेत्रधारी न च शूलपाणिः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt;  त्वग्वस्त्रधारी न च सिद्धयोगी जलं च बिभ्रत् न घटो न मेघः।।३&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;    &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/kimichchhanti.wav"&gt;श्रूयता&lt;/a&gt;म्&lt;br /&gt; &lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt;किमिच्छन्ति नराः काश्यां भूपानां को रणे हितः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; को वन्द्यः सर्व देवानां दीयतामेकमुत्तरम्।। ४&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; आनन्दयति कोऽत्यर्थं सज्जनानेव भूतले।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; प्रबोधयति पद्मानि तमांसि च निहन्ति कः।।५&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; भोजनान्ते च किं पेयं जयन्तः कस्य वै सुतः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; कथं विष्णुपदं प्रोक्तं तक्रं शक्रस्य दुर्लभम्।।६&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; कं संजघान कृष्णः का शीतलवाहिनी गंगा ।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; के दारपोषणरताः कं बलवन्तं न वाधते शीतम्।।७&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; सीमन्तनीसु का शान्ता राजा कोऽभूत् गुणोत्तमः।&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style="font-size:130%;color:#660000;"&gt; विद्वद्भिः का सदा वन्द्या अत्रैवोक्तं न बुध्यते।।८&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117017644666334075?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117017644666334075/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117017644666334075' title='1 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117017644666334075'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117017644666334075'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_30.html' title='प्रहेलिकाः'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>1</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117014464912744109</id><published>2007-01-30T00:10:00.000-08:00</published><updated>2007-01-30T08:48:01.093-08:00</updated><title type='text'>संस्कृत भाषा के रहस्य</title><content type='html'>&lt;strong&gt;संस्कृत भाषा के रहस्य&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;                 &lt;strong&gt;&lt;span style="color:#ff0000;"&gt; योग का व्यावहारिक रूप है संस्कृत भाषा&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt; -              शास्त्री नित्यगोपाल कटारे&lt;br /&gt;    दुनिया की पहली पुस्तक की भाषा होने के कारण संस्कृत भाषा को विश्व की प्रथम भाषा मानने में कहीं कोई संशय की गुंजाइश नहीं हैं। इसके सुस्पष्ट व्याकरण और वर्णमाला की वैज्ञानिकता के कारण सर्वश्रेष्ठता भी स्वयं सिध्द है। सर्वाधिक महत्वपूर्ण साहित्य की धनी हाने से इसकी महत्ता भी निर्विवाद है। इतना सब होने के बाद भी बहुत कम लोग ही जानते है कि संस्कृत भाषा अन्य भाषाओ की तरह केवल अभिव्यक्ति का साधन मात्र ही नहीं है; अपितु वह मनुष्य के सर्वाधिक संपूर्ण विकास की कुंजी भी है। इस रहस्य को जानने वाले मनीषियों ने प्राचीन काल से ही संस्कृत को देव भाषा और अम्रतवाणी के नाम से परिभाषित किया है। संस्कृत केवल स्वविकसित भाषा नहीं वल्कि संस्कारित भाषा है इसीलिए इसका नाम संस्कृत है। संस्कृत को संस्कारित करने वाले भी कोई साधारण भाषाविद् नहीं वल्कि महर्षि पाणिनि; महर्षि कात्यायिनि और योग शास्त्र के प्रणेता महर्षि पतंजलि हैं। इन तीनों महर्षियों ने बड़ी ही कुशलता से योग की क्रियाओं को भाषा में समाविष्ट किया है। यही इस भाषा का रहस्य है । जिस प्रकार साधारण पकी हुई दाल को शुध्द घी में जीरा; मैथी; लहसुन; और हींग का तड़का लगाया जाता है;तो उसे संस्कारित दाल कहते हैं। घी ; जीरा; लहसुन, मैथी ; हींग आदि सभी महत्वपूर्ण औषधियाँ हैं। ये शरीर के तमाम विकारों को दूर करके पाचन संस्थान को दुरुस्त करती है।दाल खाने वाले व्यक्ति को यह पता ही नहीं चलता कि वह कोई कटु औषधि भी खा रहा है; और अनायास ही आनन्द के साथ दाल खाते-खाते इन औषधियों का लाभ ले लेता है। ठीक यही बात संस्कारित भाषा संस्कृत के साथ सटीक बैठती है।जो भेद साधारण दाल और संस्कारित दाल में होता है ;वैसा ही भेद अन्य भाषाओं और संस्कृत भाषा के बीच है। संस्कृत भाषा में वे औषधीय तत्व क्या है ? यह जानने के लिए विश्व की तमाम भाषाओं से संस्कृत भाषा का तुलनात्मक अध्ययन करने से स्पष्ट हो जाता है।संस्कृत में निम्नलिखित चार विशेषताएँ हैं जो उसे अन्य सभी भाषाओं से उत्कृष्ट और विशिष्ट बनाती &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;हैं।१ अनुस्वार (अं )&lt;/span&gt; और &lt;span style="color:#ff0000;"&gt;विसर्ग(अ:)&lt;/span&gt; सेस्कृत भाषा की सबसे महत्वपूर्ण और लाभ दायक व्यवस्था है, अनुस्वार और विसर्ग। पुल्लिंग के अधिकांश शब्द विसर्गान्त होते हैं —यथा- राम: बालक: हरि: भानु: आदि।औरनपुंसक लिंग के अधिकांश शब्द अनुस्वारान्त होते हैं—यथा-जलं, मन्दिरं, फलं आदि।अब जरा ध्यान से देखें तो पता चलेगा कि विसर्ग का उच्चारण और &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;कपालभाति प्राणायाम&lt;/span&gt; दोनों में श्वास को बाहर फेंका जाता है। अर्थात् जितनी बार विसर्ग का उच्चारण करेंगे उतनी बार कपालभाति प्रणायाम अनायास ही हो जाता है। जो लाभ कपालभाति प्रणायाम से होते हैं, वे केवल संस्कृत के विसर्ग उच्चारण से प्राप्त हो जाते हैं।उसी प्रकार अनुस्वार का उच्चारण और &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;भ्रामरी प्राणायाम&lt;/span&gt; एक ही क्रिया है । भ्रामरी प्राणायाम में श्वास को नासिका के द्वारा छोड़ते हुए भौंरे की तरह गुंजन करना होता है, और अनुस्वार के उच्चारण में भी यही क्रिया होती है। &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;अत: जितनी बार अनुस्वार का उच्चारण होगा , उतनी बार भ्रामरी प्राणायाम स्वत: हो जावेगा। &lt;/span&gt;कपालभाति और भ्रामरी प्राणायामों से क्या लाभ है? यह बताने की आवश्यकता नहीं है; क्योंकि स्वामी रामदेव जी जैसे संतों ने सिद्ध करके सभी को बता दिया है। मैं तो कवल यह बताना चाहता हूँ कि &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;संस्कृत बोलने मात्र से उक्त प्राणायाम अपने आप होते रहते हैं।&lt;/span&gt; जैसे हिन्दी का एक वाक्य लें- '' राम फल खाता है``इसको संस्कृत में बोला जायेगा- '' राम: फलं खादति" राम फल खाता है ,यह कहने से काम तो चल जायेगा ,किन्तु राम: फलं खादति कहने से अनुस्वार और विसर्ग रूपी दो प्राणायाम हो रहे हैं। यही संस्कृत भाषा का रहस्य है। संस्कृत भाषा में एक भी वाक्य ऐसा नहीं होता जिसमें अनुस्वार और विसर्ग न हों। अत: कहा जा सकता है कि संस्कृत बोलना अर्थात् चलते फिरते योग साधना करना। &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;२- शब्द-रूप&lt;/span&gt; संस्कृत की दूसरी विशेषता है शब्द रूप। विश्व की सभी भाषाओं में एक शब्द का एक ही रूप होता है,जबकि संस्कृत में प्रत्येक शब्द के 25 रूप होते हैं। जैसे राम शब्द के निम्नानुसार 25 रूप बनते हैं। यथा:- रम् (मूल धातु)&lt;br /&gt;  राम: रामौ रामा:&lt;br /&gt;  रामं रामौ रामान्&lt;br /&gt; रामेण रामाभ्यां रामै:&lt;br /&gt; रामाय रामाभ्यां रामेभ्य:&lt;br /&gt; रामात् रामाभ्यां रामेभ्य:&lt;br /&gt;रामस्य रामयो: रामाणां&lt;br /&gt; रामे रामयो: रामेषु&lt;br /&gt;  हे राम! हेरामौ! हे रामा:!&lt;br /&gt;  ये 25 रूप सांख्य दर्शन के 25 तत्वों का प्रतिनिधित्व करते हैं। जिस प्रकार पच्चीस तत्वों के ज्ञान से समस्त सृष्टि का ज्ञान प्राप्त हो जाता है, वैसे ही संस्कृत के पच्चीस रूपों का प्रयोग करने से आत्म साक्षात्कार हो जाता है। और इन 25 तत्वों की शक्तियाँ संस्कृतज्ञ को प्राप्त होने लगती है।सांख्य दर्शन के 25 तत्व निम्नानुसार हैं।- आत्मा (पुरुष) (अंत:करण 4 ) मन बुद्धि चित्त अहंकार (ज्ञानेन्द्रियाँ 5) नासिका जिह्वा नेत्र त्वचा कर्ण (कर्मेन्द्रियाँ 5) पाद हस्त उपस्थ पायु वाक् (तन्मात्रायें 5) गन्ध रस रूप स्पर्श शब्द ( महाभूत 5) पृथ्वी जल अग्नि वायु आकाश &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;३- द्विवचन&lt;/span&gt; संस्कृत भाषा की तीसरी विशेषता है &lt;span style="color:#000000;"&gt;द्विवचन&lt;/span&gt;। सभी भाषाओं में एक वचन और बहु वचन होते हैं जबकि संस्कृत में द्विवचन अतिरिक्त होता है। इस द्विवचन पर ध्यान दें तो पायेंगे कि यह द्विवचन बहुत ही उपयागी और लाभप्रद है।जैसे :- राम शब्द के द्विवचन में निम्न रूप बनते हैं:- रामौ , रामाभ्यां और रामयो:। इन तीनों शब्दों के उच्चारण करने से योग के क्रमश:&lt;span style="color:#cc0000;"&gt; मूलबन्ध ,उड्डियान बन्ध और जालन्धर बन्ध&lt;/span&gt; लगते हैं, जो योग की बहुत ही महत्वपूर्ण क्रियायें हैं। &lt;span style="color:#cc0000;"&gt;४ सन्धि&lt;/span&gt; संस्कृत भाषा की सबसे महत्वपूर्ण विशेषता है सन्धि। ये संस्कृत में जब दो शब्द पास में आते हैं तो वहाँ सन्धि होने से स्वरूप और उच्चारण बदल जाता है। उस बदले हुए उच्चारण में जिह्वा आदि को कुछ विशेष प्रयत्न करना पड़ता है।ऐंसे सभी प्रयत्न एक्यूप्रेशर चिकित्सा पद्धति के प्रयोग हैं।''इति अहं जानामि" इस वाक्य को चार प्रकार से बोला जा सकता है, और हर प्रकार के उच्चारण में वाक् इन्द्रिय को विशेष प्रयत्न करना होता है।&lt;br /&gt;यथा:-&lt;br /&gt; १ इत्यहं जानामि।&lt;br /&gt; २ अहमिति जानामि।&lt;br /&gt; ३ जानाम्यहमिति ।&lt;br /&gt; ४ जानामीत्यहम्।&lt;br /&gt;        इन सभी उच्चारणों में विशेष आभ्यंतर प्रयत्न होने से एक्यूप्रेशर चिकित्सा पद्धति का सीधा प्रयोग अनायास ही हो जाता है। जिसके फल स्वरूप मन बुद्धि सहित समस्त शरीर पूर्ण स्वस्थ एवं नीरोग हो जाता है।इन समस्त तथ्यों से सिद्ध होता है कि संस्कृत भाषा केवल विचारों के आदान-प्रदान की भाषा ही नहीं ,अपितु मनुष्य के सम्पूर्ण विकास की कुंजी है। यह वह भाषा है, जिसके उच्चारण करने मात्र से व्यक्ति का कल्याण हो सकता है। इसीलिए इसे देवभाषा और अमृतवाणी कहते हैं।&lt;br /&gt;                      (-शास्त्री नित्यगोपाल कटारे)&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117014464912744109?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117014464912744109/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117014464912744109' title='2 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117014464912744109'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117014464912744109'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post.html' title='संस्कृत भाषा के रहस्य'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>2</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-38528126.post-117013745305092177</id><published>2007-01-29T22:10:00.000-08:00</published><updated>2007-01-30T08:25:29.226-08:00</updated><title type='text'>साहसे श्री वसति</title><content type='html'>&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sahase.wav"&gt;:&lt;/a&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sahase.wav"&gt;http&lt;/a&gt;&lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/sahase.wav"&gt;//www.geocities.com/shubham_katare/sahase.wav&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;        साहसे श्री वसतिपुरा त्रिविक्रमसेनाख्यः एकः साहसी नृपः आसीत्। तस्य सभायां क्षान्तिशील नामकः एकः भिक्षुकः प्रतिदिनं आगत्य राज्ञे फलमेकं ददाति स्म। एवं बहु दिनानि व्यतीतानि । एकदा सेवकस्य हस्तात् फलं भूमौ अपतत्। तस्मात् फलात् निर्गतं रत्नं विलोक्य विस्मितः भूपालः तं सेवकं पूर्व दत्तानां फलानां विषये अपृच्छत्। सेवकेन उक्तं॑ देव! मया नित्यं तत्फलं गवाक्षात् कोषागारे क्षिप्यते स्म किन्तु सम्प्रति फलानां स्थाने दीप्त रत्नानि पश्यामि । एतत् श्रुत्वा चकितः भूपतिः विचारमग्नः जातः।&lt;br /&gt; &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/anyedyu.wav"&gt;              http://www.geocities.com/shubham_katare/anyedyu.wav&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;    अन्येद्युः यदा सः भिक्षुकः यथापूर्वं फलं आनीतवान् तदा नृपतिः तम् अपृच्छत् भो भिक्षो ! कस्मात् त्वं एवं करोषि? सत्यं वद ।ततः सः राजानं रहसि भीत्वा निवेदितवान् , राजन् ! मन्त्रसिद्धं इच्छन् अहं भवतः सहायतां वाञ्छामि । आगामिन्यां कृष्णचतुर्दश्यांरात्रौ महाश्मशानस्य समीपे वटवृक्षस्य अधः अहं भवन्तं प्रतीक्षिष्ये । राज्ञः आश्वासनं प्राप्य भिक्षुकः स्वगृहं प्रति प्रस्थितः। निश्चित् रात्रौ त्रिविक्रमसेनः खड्गं आदाय श्मशानं प्राप्तः । तत्र राजानं प्रतीक्षमाणः भिक्षुकः अवदत् । राजन् ! इतः नातिदूरे एकः शिंशपातरुः विद्यते ।&lt;br /&gt;                         &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/tasyasha.wav"&gt;http://www.geocities.com/shubham_katare/tasyasha.wav&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;     तस्य शाखायां लम्बितं वेतालं स्कन्धे निधाय मौनेन एव अत्र आनय।ततः खड्गपाणिः नृपः तत्र प्राप्य वेतालं भिक्षुं प्रति प्रचलितः। मार्गे राज्ञः विनोदाय वेतालः तं एकां कथां श्रावयति । कथान्ते राजानं एकं प्रश्नं पृच्छति वदति च यदि तव उत्तरं समीचीनं नास्ति तर्हि तव शिरः द्विधा स्फुटिष्यति ।राजा कथां श्रृणोति धैर्येण च युक्तिसंगतं उत्तरं ददाति तच्छ्रुत्वा वेतालः पुनः शिंशपातरौ लम्बते । इत्थं राज्ञा चतुर्विंशति वारं मृतकं आनयत् ,प्रश्नानां समुचितैः उत्तरैः च वेतालं अतोषयत्&lt;br /&gt;               &lt;a href="http://www.geocities.com/shubham_katare/panchvinshati.wav"&gt;     http://www.geocities.com/shubham_katare/panchvinshati.wav&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;    पंचविंशकथायां प्रश्नः नासीत् अतः राजा मौनं धृत्वा प्राचलत् । तदा वेतालः वदति राजन् ! त्वं परम् विद्वान् धैर्यवान् च असि । अहं त्वां रक्षितुं इच्छामि । सः वञ्चकः भिक्षुकः तव बलिं दातुं इच्छति। यदा सः साष्टांगप्रणामाय कथयेत् तदा त्वं वद . प्रथमं त्वं प्रणाम प्रकारं मां दर्शय ।तदा प्रणामाय नतस्य भिक्षोः शिरच्छेदं कुरु । तस्य वधेन अहं प्रेत शरीरात् मुक्तः भविष्यामि। इत्थं वेताल निर्दिष्टेन उपायेन कपटपतं भिक्षुं निहत्य वेतालं मृतशरीरात् मुक्तं अकरोत् ।परोपकारेण मुदितमनाः त्रिविक्रमसेनः स्वराजभवनं प्रति गतवान्।&lt;br /&gt; प्रश्नानां उत्तरं ददातु&lt;br /&gt;१  त्रिविक्रमसेनः कः आसीत् ? .......................&lt;br /&gt;२ भिक्षुकः राज्ञे किं ददाति स्म ?................&lt;br /&gt;३   सेवकस्य हस्तात् किं अपतत् ?.................&lt;br /&gt;४ फलात् किं निर्गतम् ?................&lt;br /&gt;५ वटवृक्षः कुत्र आसीत्?..........&lt;br /&gt;६ वेतालः राजानं किं श्रावयति?.....&lt;br /&gt;७ राजा कति बारं मृतकं आनयत्?......&lt;div class="blogger-post-footer"&gt;&lt;img width='1' height='1' src='https://blogger.googleusercontent.com/tracker/38528126-117013745305092177?l=sanskratseekho.blogspot.com' alt='' /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/feeds/117013745305092177/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='http://www.blogger.com/comment.g?blogID=38528126&amp;postID=117013745305092177' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117013745305092177'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='http://www.blogger.com/feeds/38528126/posts/default/117013745305092177'/><link rel='alternate' type='text/html' href='http://sanskratseekho.blogspot.com/2007/01/blog-post_29.html' title='साहसे श्री वसति'/><author><name>कटारे</name><uri>http://www.blogger.com/profile/15644985829200000634</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='24' height='32' src='http://2.bp.blogspot.com/_tELv8ZhMABE/TIUvLJRe8EI/AAAAAAAAAJc/5gtH-c5Vmpo/S220/katare.JPG.jpg'/></author><thr:total>0</thr:total></entry></feed>
